Bartók arcai

Intézményeket neveztek el róla itthon és külföldön, megszámlálhatatlanul sok utca és tér viseli a nevét, jelentős és kevésbé ismert képzőművészeti alkotások, emblematikus köztéri szobrok, bélyegek őrzik arcát és alakját az idén 140 éve született zeneszerzőnek. Megkerestük, és most meg is mutatjuk a legfontosabb és legérdekesebb Bartókról elnevezett tárgyakat, tereket, helyeket – szubjektív válogatás következik a bankjegyektől a Konziig. 

bartok_a_zongoranal_1.jpgBartók Béla, forrás: mta.hu

Nem „bélás”, zöld ezres!

Gazdasági kényszer és inflációkövető intézkedések sorozata szülte a 20. század folyamán a mind nagyobb és nagyobb bankjegyek kiadását, amelyek előlapjára a nép észrevétlen edukálásának céljával hazánk kiemelkedő történelmi és művészszemélyiségei kerültek. 1947-ben jelent meg a 10 forintos, 1948-tól már létezett 20 és 100 forintos, és 1953-tól használtuk az ötvenest. Az első 100 forint feletti címlet az 500-as volt, amelyet először 1970-ben bocsátottak ki. Az évről-évre drámaibban alakuló infláció 1983-ra újabb címlet kiadását tette indokolttá, ez lett az a bizonyos zöldhasú, amit „Bartók-ezresként” szokás emlegetni (bizony, nem a „bélás”, az ugyanis jóval korábbi eredetű szleng, és a régi kétforintost hívták így eleink.) Az igény pedig akkorának mutatkozott a bankjegyre, hogy még abban az évben kinyomtatták belőle a következő sorozatot. A Bartók Bélát és a Szoptató anyát ábrázoló zöld ezrest aztán 1997-től kezdték el lecserélni, végleges kivonására 1999. augusztus 31-ével került sor, az azóta is használatban lévő új ezrest Mátyás király arca és a visegrádi Hercules-kút díszíti.

 bartok_ezres.jpgBartók-ezres, forrás: mfor.hu

Postatiszta komponista

A bélyeggyűjtők nagy örömére az elmúlt évtizedekben számos, a zeneszerző arcát mintázó vagy a személyéhez, életművéhez kapcsolódó bélyegblokk látott napvilágot. A Bartók születésének 100. évfordulójára 1981-ben kiadott blokkon a zeneszerző portréján kívül még a Cantata profanához készült Kass János-grafika látható, de egyebek mellett A kékszakállú herceg vára operabemutatójának centenáriumát is alkalmi bélyegblokk megjelentetésével köszöntötte a Magyar Posta. A Kara György grafikusművész tervei szerint készült blokkot mintegy 70 000, sorszámozott példányban bocsátották ki 2018. március 2-ától.

 bartok-belyegek.jpgBartók-bélyegek, forrás: philatelia.hu

Bartók Emlékház

A zeneszerző születésének 100. évfordulóján, 1981-ben megnyílt, majd a 2000-es években látványos megújuláson átesett Csalán úti ház a komponista utolsó budapesti (egyúttal magyarországi) lakóhelyéül szolgáló épület. Bartók és családja 1932 áprilisától 1940 októberéig élt az eklektikus stílusjegyeket hordozó budai villában. Az emlékház célja, hogy az eredetihez a lehető legjobban hasonlító állapotban mutassa be a zeneszerző lakását, bútorait és használati tárgyait a zongorától a ruhadarabokon át a különböző munkaeszközökig és a zeneszerző gazdag néprajzi gyűjteményéig. Bartók ugyanis egészen fiatalon elkezdte gyűjteni a faragott népi bútorokat, szőtteseket és fazekastermékeket, és ezek egy része az állandó kiállítás részeként meg is tekinthető. Nagyon bízunk abban, hogy hamarosan újra látogatható lesz a villa, és újra megnyílik mindenki számára a lehetőség, hogy Bartóknál vendégeskedjen!

bartok_emlekhaz_est_hu.jpgBartók Emlékház, forrás: est.hu

A híres-nevezetes Konzi

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez szorosan kapcsolódó konzervatórium neve hivatalosan Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium. Ez hazánk egyik legrégebbi középfokú zeneoktatási intézménye, története egészen a reformkorig nyúlik vissza, de akkoriban még értelemszerűen nem Bartók nevét viselte, hanem Nemzeti Zenedének hívták, és a Pest-Budai Hangász Egylet énekesiskolájaként nyitotta meg kapuit 75 művelődni vágyó diák előtt. Egy évtizeddel később már kétszázan koptatták a Zenede padjait, és nemcsak énekelni és komponálni tanulhattak, hanem megalakultak a hangszeres tanszakok is. Az intézmény 1966-ban vette fel Bartók Béla nevét, és 1973-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma már Egyetem) gyakorlóiskolája. Ma már egy tanévben közel 400 hallgató tanul itt 24 tanszakon, és amikor épp nem online formában zajlik az oktatás, minden nap többszázan haladnak el Bartók Béla előtéri szobra mellett.

 bartok_konzi.jpgBartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, forrás: fidelio.hu

Bartók külföldön

A komponista világhírét mi sem bizonyítja jobban, minthogy szerte a földön találhatók róla mintázott szobrok. Ezek közül az egyik legismertebb a londoni South Kensingtonban, az Old Brompton Roadon áll. Varga Imre kalapos Bartók Béla-ábrázolásának e példányához hasonló alkotás található számos helyen hazánkban is, például Siófokon, Dunaújvárosban, Makón, de a feljebb említett, Csalán utcai Bartók Emlékház előtt is. Ám nem ez az egyetlen külföldi Bartók-szobor, Brüsszelben is van egy a Gare Centrale-lal szemben, Párizsban a zeneszerző nevét viselő parkban áll egy bronz Bartók, míg New York városában, az 57. utca 307-ben lévő épületen egy emléktábla jelzi a zeneszerző utolsó lakhelyét.

 bartok_szobor_londonban.jpgBartók szobra Londonban, forrás: reblog.hu

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Müpa legnagyobb hangversenytermét átadása óta, vagyis már másfél évtizede nemcsak az ország, de a világ legjobbjai között tartja számon a szakma és a közönség. Az 1656 fő befogadására is képes terem kialakításában az a Russell Johnson akusztikus segédkezett, aki korábban számos hasonló operaház és hangversenyterem létrehozásában vett részt. Az akusztikai tervezés és a munkálatok az építésszel, a kivitelezővel és a hazai komolyzenei élet élvonalába tartozó muzsikusokkal szoros együttműködésben zajlottak. A belsőépítészeti szempontból is lenyűgöző, katedrálisokat idéző terem két leglátványosabb részlete a közönség feje felett elhelyezkedő, több mint negyventonnás canopy, azaz hangvető, és a 6804 sípból álló, 92 regiszteres, 5 manuálos, német–magyar „koprodukcióban” készült szimfonikus orgona, amelynek legnagyobb elemeit a világon egyedülálló módon már a koncertterem építési stádiumában felállították. És hogy a róla elnevezett hangversenyteremben eddig hányszor csendült fel Bartók Béla muzsikája? Eddig több mint 200 alkalommal, és volt olyan emlékezetes nap is – a Budapesti Fesztiválzenekarral közös szervezésben megvalósult Bartók-maraton 2013-ban –, amelyet kifejezetten az ő műveinek szenteltünk. Reményeink szerint ez a szám hamarosan tovább növekedhet, és ismét együtt hallgathatjuk nemcsak Bartók, hanem más zeneszerzők nagyszerű műveit is a Müpában!

bbnh_rethey-prikkel_tamas_1.jpgBartók Béla Nemzeti Hangversenyterem © Réthey-Prikkel Tamás

 

Mutass kevesebbet

Ajánló

BARTÓK TAVASZ NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI HETEK

Május 7-étől világsztárokkal, ősbemutatókkal, idén rendhagyó, streamelt formában, online platformokon várja a közönséget az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek!

süti beállítások módosítása