Utazd át a világot a Bartók Tavasszal!

Bár ez nem az utazások ideje, a Bartók Tavasz külföldi fellépőinek hála a világ leghíresebb koncerttermei mégis megnyílnak előttünk május 7. és 24. között: négy világhírű hangversenyterembe kukkanthatunk be néhány kattintással. A szenvedélyes utazókhoz hasonlóan, akik már a becsekkolás előtti hetekben mindent tudnak úti céljukról, mi is összegyűjtöttünk néhány érdekességet a komoly múltra visszatekintő helyszínekről. 

A tavasz beköszöntével sokunkon kezd eluralkodni a vágy, hogy felkerekedjünk, és egy-egy hosszúra nyújtott hétvégi kiruccanás alkalmával felderítsük Európa környező nagyvárosait. De épp csak belefeledkeznénk a párizsi kávézók teraszairól vagy nyüzsgő londoni bolhapiacokról szőtt romantikus álmodozásainkba, azonnal felötlik bennünk a kijózanító valóság, hogy 2021 tavasza még mindig nem ez az időszak. A Bartók Tavasznak köszönhetően azonban egy-egy koncert erejéig kicsit Oxfordban, Milánóban, Londonban és Bázelben érezhetjük magunkat. De milyen titkokat rejtenek az említett városok neves hangversenytermei? Ennek jártunk utána.

Sheldonian Theatre – Oxford (1664)

Oxford középkori belvárosában található a Sheldonian Színház, amely nevét az építkezést finanszírozó Gilbert Sheldon canterburyi érsekről kapta. Rendeltetését tekintve az egyetem fő ceremóniatermeként szolgál, így a diplomaosztók és nyilvános ünnepségek mellett az intézményt irányító legfőbb testület, a Kongregáció gyűléseinek is állandó helyszíne. Az impozáns épület Christopher Wren oxfordi csillagászprofesszor tervei alapján készült, aki a gyűléstermet eredetileg a római színházak mintájára egy nyitott arénának álmodta meg. Az angliai időjárás ismeretében azonban hamar be kellett látnia, hogy megfelelő tetőzet nélkül az épület nem töltheti be tervezett funkcióját.

bartoktavasz2021_sheldonian-theatre-by-david-iliff.jpgSheldonian Theatre © David Iliff

Az aréna végül úgy vált kivitelezhetővé, hogy egy építészeti bravúrral olyan tetőgerendát terveztek számára, amely képes volt átfogni a szükséges 70 láb szélességet. Ez a műszaki teljesítmény tudományos és építészeti körökben is nagy elismerést szerzett Wrennek, és a Sheldonian-tetőt messze földön híressé tette. Ezen a nagy múltú helyszínen csendül fel május 14-én Bach lírai szenvedéstörténete, a János-passió.

Teatro alla Scala– Milánó (1778)

A milánói Scala évszázadok óta egyet jelent a zene szentélyével. Generációk óta művészek százainak vágya, hogy a Scala színpadán megmérethessék magukat, mert tudják, hogy innen gyakran egyenes út vezet a hírnévhez. De honnan ered a teátrum varázsa? Az operaház 1778-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, miután Mária Terézia utasítást adott, hogy a két évvel korábbi tűzvészben hamuvá lett Teatro Regio helyett új, minden igényt kielégítő színházépületet emeljenek. Így született meg a Teatro alla Scala, amely nevével annak a templomnak állít emléket (Santa Maria alla Scala), amelynek romjaira az új színház épült.

bartoktavasz2021_milanoi_scala.jpgMilánói Scala, forrás: fidelio.hu

A 3000 férőhelyes színházterem jelentős részét gazdag családok tulajdonában lévő páholyok alkották, akiknek megvolt az az előjoguk is, hogy a színházi fülkéket saját ízlésük szerint díszítsék. Amellett, hogy a páholyok megvásárlásával jelentős támogatást nyújtottak a színháznak és tanújelét adták szenvedélyes kultúrarajongásuknak, lényeges motivációt jelentett számukra, hogy ezzel állandó helyet biztosítottak maguknak a színház falai közt zajló társasági élet szemléléséhez. A Scala ugyanis nemcsak a művészet temploma, de az üzlet, a szórakozás és a buja vágyak diszkrét kiélésének helyszíne is volt.

Giuseppe Verdi neve és pályája elválaszthatatlanul összefonódott a milánói Scalával. Operáinak nagy részét itt mutatták be, itt bukott meg vígoperaszerzőként, és a Scala közönsége repítette soha nem látott magasságokba hírnevét. Nem Verdi volt az egyetlen, akinek pályáját meghatározták az itteni közönség sorai közt megbúvó ítészek. Köztudott, hogy a Scala kakasülőjén összegyűlő rajongók csapata, az Amici del Loggione tagjai a legképzettebb és legigényesebb közönség az operában. Tapsuk és mindenekelőtt tiltakozásuk része egy olyan liturgiának, amely tetszik vagy nem, de sok énekest ma is arra késztet, hogy elkerülje a Scala színpadát. Bár Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala virtuóz előadói május 7-én Stravinsky-koncertjüket zárt ajtók mögött játsszák, ellenkező esetben sem kellene tartaniuk a kritikus közönség megnyilvánulásaitól.

Royal Albert Hall – London (1871)

London egyik legikonikusabb előadóterében az elmúlt másfél évszázad során a zenei élet szinte valamennyi híressége megfordult. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a fellépők névsora Richard Wagnertől Mariah Carey-ig terjed. A Royal Albert Hall legszembetűnőbb látványeleme a gigantikus üvegkupola, amely több mint 1850 négyzetméterével a világ legnagyobb alátámasztás nélküli üvegkupolája. Az 1. és 2. világháború alatt éppen ez a tetőszerkezet jelentette a legfőbb veszélyt számára, mivel a főváros bombázásánál az ellenséges pilóták navigációs pontként használták, és többször célba vették. Bár a támadásokat megpróbálták úgy kivédeni, hogy a tetőt feketére festették, az épületet így sem sikerült teljesen megkímélni a bombatalálatoktól.

bartoktavasz2021_royal_albert_hall.jpgRoyal Albert Hall, forrás: origo.hu

A Royal Albert Hall másik büszkesége a hangversenyterem falait uraló hatalmas orgona, amely Henry Willis tervei alapján, mindössze 14 hónap alatt készült el, és az épület ünnepélyes megnyitóján szólalt meg először. A hangszer súlya 150 tonna, és 9999 sípból áll, vagyis a Müpa 6804 sípból álló hangszeróriása mellett a világ egyik legnagyobb orgonája.

A látványosságokon kívül az épület rejtett kincseire is érdemes felfigyelni, mert értékes információkhoz juthatunk általuk. Ilyen például a szabad szemmel nehezen olvasható felirat a kupola alatt: „Ez a csarnok a művészetek és tudományok, valamint minden nemzet ipari munkásságának előmozdítására épült Albert herceg szándéka szerint. (…) A csarnok első kövét Viktória királynő tette le MDCCCLXVII. május huszadik napján, és a csarnokot MDCCCLXXI. év március huszonkilencedikén nyitotta meg őfelsége. Tiéd, Uram, a nagyság, a hatalom, a dicsőség, a győzelem és a fenség, mert minden, ami az égen és a földön van, a tiéd.” Érdekesség, hogy a feliratban szereplő dátum tanúsága szerint a Royal Albert Hall épp 150 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Jusson eszünkbe ez az évforduló is május 17-én, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra koncertjét hallgatva.

Don Bosco Basel – Paul Sacher Saal (2016)

A Bartók Tavasz koncertközvetítéseinek alighanem legifjabb, és ezzel együtt legmodernebb helyszíne a Don Bosco Basel. A 2016-ban alapított Kulturzentrum Don Bosco egyesület a bázeli Breite-Quartierban található egykori Don Bosco-templomot alakította át próba- és koncertközponttá, amivel legfőbb célja az volt, hogy különösen magas színvonalú és megfizethető próbatermeket kínáljon elsődlegesen bázeli kulturális intézményeknek.

bartoktavasz2021_donboscobasel_paul_sacher_saal.jpgDon Bosco Basel, forrás: donboscobasel.ch

A helyszín utolérhetetlen erénye a világviszonylatban is professzionálisnak számító felszerelés és a speciális szakértelemmel kifejlesztett akusztika. A tökéletes hangzás érdekében hozott intézkedéseknek, a felvételekhez előre telepített kábelezésnek és a kiváló minőségű fényforrásoknak köszönhetően a Zenei és Kulturális Központ optimális feltételeket biztosít próbákhoz és felvételekhez egyaránt. A Bartók Tavasz keretében mi is fültanúi lehetünk a terem akusztikai unikalitásának, hiszen május 8-án a Kammerorchester Basel előadásában itt csendül majd fel Haydn Stabat Matere.

Mutass kevesebbet

Ajánló

BARTÓK TAVASZ NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI HETEK

Május 7-étől világsztárokkal, ősbemutatókkal, idén rendhagyó, streamelt formában, online platformokon várja a közönséget az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek!

süti beállítások módosítása