Kocsmazene magyarul - ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!

bartoktavasz2021_aurevoir_fejer_janos_1_1.jpgFotó © Fejér János

A zsámbéki Oreó

Ha egy zenekarnak már beceneve is van, az jól mutatja, hogy különösen közvetlen kapcsolatot ápol a közönségével. Az Aurevoir. posztjaiban rendszeresen felbukkanó hashtag, az #Oreófamily egyszerre vicces szójáték és meghitt megszólítás. A Zsámbékról és környékéről verbuválódott banda 2015 tavaszán alakult, mostanra pedig a legnagyobb klubok és a legnépszerűbb fesztiválok rendszeres vendégei. Sokszínűségük nemcsak annak köszönhető, hogy nyolcan vannak, hanem annak is, hogy nem hagyják magukat beskatulyázni. Az ethno-beat mint műfajmegnevezés arra utal, hogy a táncház- és a beatmozgalom is nagy hatással volt rájuk, leginkább a Kárpát-medence népzenéje és az angolszász beat-folk érhető tetten muzsikájukban, de nyomokban francia sanzont és barokk zenét is tartalmaz.

Miért éppen Aurevoir.?

Ahogy azt Agócs Márton, a zenekar énekes-gitáros-buzukisa egy interjúban elmondta, a tagok egy része korábban egy gimnáziumi rockbandában játszott, és eredetileg csak egy koncertre álltak volna össze a Budapest Open Mic Nightra. Az Aurevoir. elnevezést akkor rögtönözték, hogy legyen milyen néven fellépni, a koncert azonban annyira jól sikerült, hogy együtt folytatták. „Nagyon sokféle muzsikát szeretünk és hallgatunk, s megpróbáljuk a különféle stílusok összes jó tulajdonságát elsajátítani. (…) Az Aurevoir. (…) elköszönés attól a korszaktól, amikor még elég egyértelműen meg lehetett határozni, hogy ki a rock, ki a pop, ki a funk vagy a punk, vagy a bármi. Ma már szerintem ez jóval nehezebb, sőt, talán lehetetlen is” – mesélte. És hogy hogyan jellemezné a zenekart? Lee Olivér énekes-gitáros-dalszerző, aki producerként bábáskodott a lemezeiknél, Márton elmondása szerint nagyon találóan így fogalmazta meg ezt egy szóban: állatkert. bartoktavasz_aurevoir_fejer_janos_2.jpgA zenekar egy kimerítő koncert végén (Fotó: Fejér János)

Népdal- és versfeldolgozásban is otthon vannak

A szerencsés véletlenek nem ritkák a banda háza táján: jól eltalált versfeldolgozásaik közül több is ennek köszönhetően született. „Egyszer egy próbán Misi (Fejér Mihók énekes-mandolinos – a szerk.) random kinyitotta az első könyvet, ami a keze ügyébe került (egy Weöres Sándor-kötet volt az), mert nem akart »lálálázni« a készülő dalra, máskor egy ismerősöm kiposztolta Radnóti Rejtettelek című versének utolsó négy sorát, véletlenül megláttam, és mentettem is jegyzetbe mint refrénszöveget. Következő próbán kb. kész is volt a dal” – fogalmazott Agócs Márton.

Dalaikban tagadhatatlanul jelen van a népzene minden fájdalma, öröme és lüktetése, gyakran emelnek át ilyen motívumokat vagy dolgoznak fel egy-egy népdalt. Agócs bevallása szerint a népdalok általában az emberi élet alapvető és egyben legmélyebb összetevőit dolgozzák fel, ezért nem tudnak nem kortársak lenni. „A népzene nem tud megújulni vagy elavulni, mert időtlen és örök érvényű” – vallja. Hopsza című daluk viszont sokkal régebbi időszakot idéz: Fejér Mihókot az ihlette meg, hogy véletlenül kétszeres gyorsítással hallgatott meg egy középkori dallamot. Ezt a világot aztán némi erdélyi népzenével, „punksággal” és egy adag rock and rollal fűszerezve született meg a szám.

 „Nem hagyományőrzés, amit csinálunk”

Aki felfigyelt volna a névegyezésre, jó helyen keresgél: Agócs Márton az ismert népzenész és néprajzkutató, Agócs Gergely fia. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – Marci tinédzserként még lázadt a népzene és a folk ellen. „Ahogy szépen-lassan beljebb nőtt a fejem lágya, visszakanyarodtam a táncházmozgalom és a néprajz felé. Bár jobban visszagondolva a gitár például kisgyerekkoromban is vonzott, szóval lehet, hogy elkerülhetetlen volt ez a végkifejlet” – árulta el a Phenom’enonnak.  A Bartók Tavasz nézőinek nagy örömére egyébként édesapja is színpadra lép a zenekar május 16-i streamkoncertjén a Müpa Fesztivál Színházában, és dudán, furulyán, tárogatón, kobozon és furaján is játszik majd. Apa és fia az alábbi műsorban családi értékekről, közös zenélésről mesél.

A frontember ezzel együtt hangsúlyozza: semmilyen szempontból nem hagyományőrzés, amit csinálnak, nem szeretnék aktualizálni vagy modernizálni a népdalokat. „Az, hogy gyakran használunk fel népzenei elemeket a zenénkben, egyszerűen azért van, mert szeretjük, és nem tudunk – nem is akarunk – elvonatkoztatni tőle. Szerintem ez ugyanannyira természetes dolog, mint az, hogy Jimi Hendrix feldolgozta a Hey, Joe kezdetű közismert amerikai balladát” – tette hozzá.

Igazoltatás helyett dicséret

Aki némi rokonságot vél felfedezni a hatalmas népszerűségnek örvendő ír kocsmazene és az Aurevoir. világa között, nem téved nagyot. A Keret blognak adott interjújukban elmondták: „Ugyanazt csináljuk a magyar népdalainkkal, mint az írek a sajátjukkal: áthangszereljük őket modern hangszerekre, és könnyűzenei hangzást adunk nekik.” Néhány éve előfordult, hogy az utcán csináltak bulit: „…mikor valami ír kocsmazenét nyomtunk, egyszer csak odajött egy rendőr, ránézett Ágostonra, aki annyira megijedt, hogy abbahagyta a harmonikázást, erre rászólt a rendőr, hogy folytassa, mert nagyon jó.”

És ha már az utcáról esett szó: 2021 februárjában olyan klippel jöttek ki, amelynek tavaly év elején forgott kockái szívbe markoló módon idézik meg a még maszk nélküli békeidőt. A videó emellett egyfajta búcsú is volt előző hegedűsüktől, akivel akkoriban váltak külön útjaik. (Újházi Ádám egyébként – más zenekarai mellett – az egészségügyben dolgozik, a poszton Katona Bálint váltotta.) A Hová című dal egyúttal a csapat melankolikusabb oldalát is megmutatja.

Mutass kevesebbet

Ajánló

BARTÓK TAVASZ NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI HETEK

Május 7-étől világsztárokkal, ősbemutatókkal, idén rendhagyó, streamelt formában, online platformokon várja a közönséget az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek!

süti beállítások módosítása