Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Hogyan hat ránk Bartók Béla példaértékű kulturális öröksége 2021-ben, miben érhető tetten a zeneszerző szellemisége, és miért az ő nevét viseli a Müpa új, összművészeti fesztiválja? Hogy jön ide a világ végtelensége, hogyan kapcsolódhatunk össze Európa nagyvárosaival, és egyáltalán: mi az a Bartók Tavasz? Itt az ideje, hogy minden kiderüljön!

Bartók Béla, forrás: OSZK

Hamarosan egymásnak adják a virtuális színpadot a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek nagyon is valós fellépői a Müpa új fesztiváljának online platformjain. A fejlett technikai vívmányoknak hála, világsztárok teszik majd tiszteletüket a nézők otthonában, ősbemutatóknak és rendhagyó szuperprodukcióknak lehetnek tanúi, akik bekapcsolódnak a közvetítésekbe. Noha a fesztivál műsorában számos Bartók-mű is helyet kapott, az eseménysorozat sokkal inkább a komponista szellemisége és alkotói szemlélete előtt tiszteleg a hazai és nemzetközi művészeti élet legjobbjainak alkotásain keresztül. A nézők nem kisebb nevekkel találkozhatnak, mint Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, John Eliot Gardiner és az English Baroque Soloists & Monteverdi Choir, Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala vagy René Jacobs és a Kammerorchester Basel. De velünk lesz a hazai klasszikus, világ- és könnyűzene krémje is: fellép a megújult Kelemen Kvartett, Vashegyi György, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus, a Makám, a Bagossy Brothers Company, az Aurevair., Charlie, Madaras Gergely, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, és rendhagyó táncprodukciókkal készül a Szegedi Kortárs Balett, a Pécsi Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, valamint Lajkó Félix és a Győri Balett.  

Bartókot az is ismeri, aki nem ismeri

És hogy jön mindehhez a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője? Bartók Béla amellett, hogy komponistaként is történelmi jelentőségű életművet hagyott ránk, rendkívül elkötelezett híve volt a kulturális közkincsek felkutatásának és minél szélesebb körrel való megismertetésének. Generációk identitásfejlődésére, ha úgy tetszik, magyarságtudatára volt hatással, akik részben általa és neki köszönhetően ismerik kultúránk egy jelentős szeletét, az igaz(i) művészetről vallott nézetei pedig a mai napig sokak számára meghatározóak és érvényesek. 1909-ben, egy Ziegler Mártának írt levelében így fogalmazott: „Erősen hiszem és vallom, hogy minden igaz művészet a külvilágból magunkba szedett impressziók – az »élmény«-ek hatása alatt nyilvánul meg. (Aki azért fest egy tájképet, csak hogy éppen tájképet fessen, aki azért ír egy szimfóniát, csak hogy éppen szimfóniát írjon, az legjobb esetben is nem egyéb jó mesterembernél. Nem tudok másképpen művészeti termékeket elképzelni, mint alkotója határtalan lelkesedésének, elkeseredésének, bánatának, dühének, bosszújának, szarkazmusának megnyilatkozását. Azelőtt nem hittem, míg magamon nem tapasztaltam, hogy valakinek művei tulajdonképpen életrajznál pontosabban jelölik meg életének nevezetes eseményeit, irányító szenvedélyeit. Persze csak igazi és igaz művészről beszélünk.)” A hiteles alkotás mögötti őszinte szándékot és a művészet hatását, egyetemes jelentőségét tehát elvitathatatlannak tartotta, és ez nagyszerű iránytű a Bartók Tavasz szervezői, alkotói számára is.

Bartók Béla lejegyzés közben © Bónis Ferenc: Bartók élete képekben és dokumentumokban

Nagyszentmiklóstól New Yorkig

A zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató és pedagógus Bartók az akkor még Magyarországhoz tartozó Nagyszentmiklóson (Sînnicolau Mare, ma Románia) született 1881-ben, és 1945-ben New Yorkban hunyta le örökre a szemét. A két helyszín között egy fél világ húzódik, a két esemény közé egy felbecsülhetetlen életmű létrehozása „fért be”. A zene iránti érdeklődése állítólag már egyéves korában nyilvánvalóvá vált, első hivatalos zeneóráit Pozsonyban vette, később a budapesti Királyi Zeneakadémián nem más, mint Liszt Ferenc egyik tanítványa, Thomán István volt a mestere, míg zeneszerzésre Hans Koessler oktatta. Azt gondolhatnánk, hogy akinek kiemelkedő tehetsége olyan hamar megmutatkozik, mint az övé, annak zökkenőmentesen indul a pályája, de nem teljesen így történt. Akadtak ugyan kisebb-nagyobb sikerei, még az is megesett, hogy egyenesen Liszt örökösének kiáltották ki, de elutasításban ugyanúgy része volt. A Kossuth-szimfónia kapcsán például azzal kellett szembesülnie, hogy bár Richter János nagyra értékelte, és Manchesterben is bemutatta, az ottani kritika vagy éppen Dohnányi nem volt maradéktalanul elégedett a művel. Ekkortájt fordult Bartók figyelme a rendszeres népzenegyűjtés felé, és ezzel párhuzamosan kezdett el népzenei ihletésű modern, sokszor már-már vakmerően kísérleti darabokat komponálni. Bő egy évtizedet töltött magyar, szlovák és román nyelvterületeken, ebben az időszakban tette le az összehasonlító népzenetudomány terén végzett munkásságának alapjait. A Kodály Zoltánnal szoros együttműködésben végzett munkának sok ezer dallam megmaradását köszönhetjük, a magyar mellett számos román, szlovák, szerb és bolgár dal és hangszeres darab modern korba való átmentése fűződik a nevükhöz. Bartók A magyar népdal címmel jelentette meg első tudományos igényű áttekintését az összegyűjtött darabokról, és később is fáradhatatlanul dolgozott a népzenei anyag rendszerezésén, e munka elismeréseképp lett 1935-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Az 1. világháborút követő időszaktól kezdve aztán a modern magyar zene egyik vezető alakjává vált, A fából faragott királyfi 1917-es és A kékszakállú herceg vára 1918-as premierjének sikere generációja egyik legelismertebb zeneszerzőjévé avatta. Leszerződtette az Universal Edition kiadó, rendszeresen szerepelt Európa fontos zenei központjaiban, és gyakran indult hosszabb koncertkörutakra is. Zongoraműveivel (pl. Allegro barbaro, Szabadban), vonósnégyeseivel, nagyszabású zenekari műveivel (Táncszvit, Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára) vagy a mindenki által ismert és bemutatásakor botrányt kavaró A csodálatos mandarinnal végleg bevonult a zenetörténetbe, pedagógiai céllal írt sorozatai (pl. Gyermekeknek, Mikrokosmos) pedig a korszerű zeneoktatás letéteményesei. 1940-ben aztán hosszas tépelődés után, nehéz szívvel, de feleségével együtt elhagyta a háború dúlta Európát, és a tengerentúlon folytatta a munkát. A Columbia Egyetem ugyan a díszdoktorává avatta, és itt született a Concerto, valamint a Yehudi Menuhin számára szólóhegedűre írt Szonáta is, mégis boldogtalan volt. Minduntalan gyötörte a gondolat, vajon helyesen tette-e, hogy „önkéntes menekültté” vált, és súlyos honvágy kínozta. Halála előtt már nem tért vissza Magyarországra, földi maradványait végül fiai 1988-ban, ünnepélyes keretek között hozták haza, és helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. Zeneszerzőként kiemelkedő alkotásaival, népzenetudósként gazdag gyűjtő- és rendszerező munkájával, míg emberként megrögzött humanizmusával vált a magyar kultúra egyik leginspirálóbb alakjává. Nem csoda hát, hogy a kulturális élet régi adósságot törlesztve, születésének 140. évfordulóján éppen róla nevez el egy nagyszabású összművészeti fesztivált.

A végtelenbe és tovább – kultúra határtalanul    

A Royal Albert Hall legendás koncertterme © Royal Albert Hall official 

Egy Geyer Stefinek címzett levelében Bartók kifejtette: soha senki nem ismerheti meg a világot a maga teljességében, mert az térben és időben is végtelen. Ez persze korántsem jelenti, hogy nem ajánlatos törekedni a lehető legtöbb ismeret megszerzésére és a lehető legtöbb (építő) élmény átélésére. Bartók korában még elképzelhetetlen lett volna, hogy Magyarországon, egy kis szobában ülve élvezzük Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra hangversenyét a Royal Albert Hall színpadáról vagy egy másik kontinensről kövessük a Bagossy Brothers Company a budai vár lenyűgöző kulisszái között, a Savoyai teraszon megrendezett nagyszabású koncertjét. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Heteken viszont mindez lehetségessé válik, hiszen az ingyenes közvetítések által nemcsak a hazai bemutatókat, de sztárkarmesterek és nemzetközi együttesek erre az alkalomra, saját városukban megrendezett koncertjeit is bárki követheti a világ bármely pontján. Sir John Eliot Gardiner és az English Baroque Soloists & Monteverdi Choir az oxfordi Sheldonian Theatre koncertterméből, René Jacobs és a Kammerorchester Basel Svájcból, a Don Bosco Basel Paul Sacher hangversenyterméből, Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala pedig Olaszországból ad az új fesztivál közönségének dedikált koncertet. Mostani helyhez kötött, bezárt életünkben különös jelentőséggel bírhatnak az olyan ünnepi alkalmak, amelyek során megtapasztalhatjuk a művészet határokat lebontó erejét és szépségét, és a digitális platformokon kapcsolódhatunk Európa nagyvárosaihoz. Éppen ezért a fesztiválnak nem titkolt célja, hogy örömteli pillanatokat szerezzen az érdeklődőknek, és lehetőségként tekintsen az online streamek bevetésére. Jövőre pedig reményeink szerint már személyesen is találkozhatnak lelkes közönségükkel a kultúra kiválóságai!

További részletek és információk: www.bartoktavasz.hu