Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

A nyüzsgő nagyvárosok szinte mágnesként vonzzák magukhoz a művészeket, így nem meglepő, hogy a metropoliszokban egymást érik a színházak és társulatok. A hazai táncszakma azonban abban a szerencsés helyzetben van, hogy színtere nem csupán a fővárosra koncentrálódik. Sőt, a vezető társulatok nagy része Budapest közigazgatási határain kívül találta meg otthonát. A Bartók Tavasz nézői pedig a fesztivál első évében nemcsak láthatják a hazai kortárs tánc vezető együtteseit, de mindhárman egy-egy eddig sosem látott, új produkcióval érkeznek.

Unsplashed, fotó: Sarah Cervantes

A nagy hármas, avagy három a magyar (balett)igazság

Ha a hazai kortárs balett kerül szóba, akkor a táncrajongóknak rögtön három vidéki nagyváros ugrik be: Szeged, Győr és Pécs. A három város balett-társulatai együttesen több mint 120 éves táncmúltra tekintenek vissza, közülük a „legifjabb”, a Szegedi Kortárs Balett is nemsokára fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli majd.

Pécs, az úttörő – ahonnan minden indult

Tánctörténelmet írt a Pécsi Balett, amikor 1960-ban Eck Imre vezetésével a Pécsi Nemzeti Színház tánctagozataként megalapították az ország első modern balettegyüttesét. Az együttes számos kihívással került szembe, hiszen úttörőként rájuk hárult a feladat, hogy meghódítsák a klasszikus orosz baletthez szokott nézőket. „A pécsi közönség eleinte nem nagyon érdeklődött, Pestről viszont rengetegen jöttek az előadásainkra. Mondhatom, hogy egyfajta művészeti szamizdat voltunk” – mesélte Uhrik Dóra, a Pécsi Balett egykori táncosa, aki most ügyvezetőként igazgatja a társulat életét.

A Pécsi Balett
fotó: Borbás Betti

Az önállóság útján – a Pécsi Balett új korszaka

Tánctársulatoknál megszokott, hogy az együttes különböző korszakait különböző koreográfusokhoz kötik. A Pécsi Balettnél is így volt ez először Eck Imrével, majd 2005-től Vincze Balázzsal, akinek a táncszerető közönség megtartása és kibővítése mellett a társulat önálló működéséhez szükséges feltételek megteremtése is fontos szempont volt. Utóbbira végül 2017-ben került sor, azóta pedig ha lehet, még jobban szárnyal az együttes: a legkülönbözőbb stílusok széles skáláját felvonultató repertoárjukban a nagyközönség és az ifjúság tetszését is elnyerő produkciók mellett megjelentek az újszerű, kísérletező, esetleg meghökkentő és különlegesen innovatív egyfelvonásos művek is.

Vincze Balázs évekig dolgozott a társulat önállósodásán, 2017 óta pedig művészeti vezetőként is részt vesz a mindennapi munkában fotó: pecsibalett.hu

„Szeretnénk egy együttest, és legyél a vezetőnk”– a lázadó ifjúság története

Ezzel a mondattal támadta le Markó Ivánt egy Fejes-darab szünetében egy maroknyi végzős balettintézetis, az ifjonti hévtől és Markó Tűzmadár-alakításától fűtve. „Elementáris hatással volt ránk, ahogy a koreográfiában megjelentek a partizánok, egyikükről aztán letépik a ruhát, és ott állt, mint tűzmadár… azt mondtuk, hogy mi is ilyet akarunk táncolni!”– idézte fel a Győri Balett egykori alapító tagja, majd későbbi igazgatója, Kiss János. Elhatározták, hogy társulatot hoznak létre. – „Greiner Éva osztálytársunk édesapja győri volt, tőle tudtuk meg, hogy Győrben épül egy színház. Elkezdtünk kombinálni, hogy mi lenne, ha együtt maradnánk.” S bár Győr akkoriban inkább iparváros volt, mégis itt talált otthonra az ország egyik vezető balett-társulata.

Markó Iván Béjart Tűzmadarának címszerepében

Tradíció és innováció a színpadon és azon kívül – korszakváltás Győrben

2020 sok szempontból mérföldkőnek számított a Győri Balett történetében – és nem pusztán a világot érintő pandémia miatt. A negyvenéves társulat elköszönt Kiss Jánostól, aki előbb táncművészként, majd igazgatóként volt emblematikus alakja az együttesnek. 2020. július 1-jével viszont huszonkilenc év után átadta az igazgatói stafétát addig művészeti igazgatóként tevékenykedő egykori táncosának, Velekei Lászlónak, aki a tradíciót és az innovációt jelölte ki a társulat vezérfonalának. A Győri Balett ugyanebben a rendhagyó esztendőben lett az évad együttese a Müpában.

Velekei László követi a GisL próbáját
fotó: Valuska Gábor

Az ifjú „harmincas” – Szeged büszkeségei

A Bartók Tavasz balett hármasa közül a maga 28 évével a szegedi együttes a legfiatalabb. Bár elődje, a Szegedi Balett 1987 óta létezik, a ma ismert Szegedi Kortárs Balett alapjait 1993-ban rakta le Juronics Tamás és Pataki András, akik azóta is biztos kézzel kormányozzák az együttes hajóját, mégpedig nem is akármilyen eredménnyel. Juronics szerint a titok elsősorban a kölcsönös tisztelet az együttesen és a vezetőségen belül, amely a közös cél felé hajtja a társulatot: itthon és külföldön is sikerre vinni a produkciókat.

Juronics Tamás és Pataki András majd három évtizede irányítja biztos kézzel a társulatot
fotó: Lakatos János

Egy koreográfus kiteljesedése – Juronics és történetmesélés táncban

Juronics még a Szegedi Balettben táncolt, amikor az együttesen belül stúdiót alapított, ahol szabadon kísérletezhetett önálló koreográfiákkal, amelyekben filozófiai és érzelmi szálak sajátosan keveredtek intellektuális motívumokkal. „Felvállaltan, az elejétől kezdve mindig azt vallottam, hogy lehet a tánc nyelvén történeteket elmesélni, lehet a kortárs tánc nyelvén fontos gondolatokat elmondani, és lehet nagy ívű klasszikus zenékre újszerű formában koreografálni” – mesélte egy korábbi interjújában. – Abban hiszek, hogy a színháznak mindig van egyfajta morális közlendője a világgal, és ebbéli felelősségünket nagyon komolyan veszem.” Mára Juronics nemzetközileg is elismert alkotóvá vált, akinek a nevéhez 65 koreográfia fűződik, ez a szám pedig remélhetően még nagyon sokáig fog nőni.

Bartók, Giselle, Vasarely –  de mi a közös bennük?

A magyar balett három vezető vidéki társulata három prominens személyiséget állított legújabb produkciói középpontjába. A Pécsi Balett legújabb darabja az op-art, vagyis az optikai festészet legjelentősebb képviselője, Victor Vasarely életművéből inspirálódik. A 115 éve épp Pécsett született festő művei egyedülálló látványvilágú előadásban elevenednek meg a Bartók Tavasz programján.

Készülnek a jelmezek a Vasarely-etűdökhöz
fotó: Körtvélyessi László

Velekei László ígéretéhez híven a tradíciót és az innovációt ötvözi a Győri Balett bemutatójában. A GisL a 19. század stílusteremtő romantikus balettművét helyezi új megvilágításba, Lajkó Félix misztikus zenéjével. Juronics Tamás és Bartók Béla „kapcsolata” régre nyúlik vissza, hiszen a kiváló koreográfus nem először nyúl inspirációként a zeneszerző műveihez. A Szegedi Kortárs Balett a Nemzeti Filharmonikusokkal karöltve ezúttal egy nem szokványos balettzenét, Bartók Concerto című kompozícióját viszi színpadra.

Juronics Tamás instruálja táncosait, Csetényi Vencelt és Bocsi Petrát a Concerto próbáján
fotó: Graziano Bongiovanni

Mindhárom esetben igazi kuriózumnak ígérkezik a premier, ugyanis mindegyik bemutató online valósul meg. A táncosok minden mozdulatát kamerák hada követi majd, míg a nézők a képernyők előtt gyönyörködhetnek a koreográfiákban, hiszen a három várva várt produkció a világ bármely pontjáról ingyenesen nézhető a Bartók Tavasz digitális platformjain.