5 + 1 kihagyhatatlan cikk a Bartók Tavasz friss-ropogós magazinjából

Kíváncsi vagy, hogy a színpadi művészek hogyan élik meg, ha üres nézőtér előtt játszanak? Mindig is érdekelt, hogyan készülnek a közvetítések vagy mit csinál egy online stream rendezője? Tudni szeretnéd, miért olyan egyedülálló és fontos Bartók Béla népzenegyűjtői munkássága? Mi az a világzene, és mit csinál Vaszilij Petrenko, amikor nem vezényel? A hamarosan kezdődő Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek frissen elkészült magazinjából most minden kiderül!

bt_2021_bartok_tavasz_magazin_c_kallai-toth_anett_mupa.jpgBartók Tavasz Magazin / Fotó © Kállai-Tóth Anett

Ki találta fel a népzenét?

Ma természetesnek vesszük, hogy van népzene, és egy elég jól leírható kép él a fejünkben arról, mi is az. Hogy ez így van, azt sok más, kiterjedt gyűjtőmunkát végző kollégája, Garay Ákos, Molnár Antal, Vikár Béla és Kodály Zoltán mellett nagyrészt Bartók Bélának köszönhetjük, aki nemcsak lejegyezte a különböző tájegységek és népek dallamait, de alaposan és precízen katalogizálta is azokat. Éppen időben ismerte fel ezeknek a zenei és tágabb értelemben vett kulturális kincseknek a jelentőségét, abban a törékeny időszakban, amikor a gyűjtések nyomán még átmenthetőek voltak az utókor számára. Mintha csak ráérzett volna, tudományos munka nélkül mindez az érték ma már nem létezne… A kutatómunka folyamatáról és jelentőségéről A népzene feltalálása címmel olvashatsz izgalmas cikket, ha pedig kedvet kaptál, hogy mélyebben beleásd magad Bartók életművébe, több másik írást is tudunk ajánlani, amelyek a zeneszerző vonósnégyeseivel, nemzetközi jelentőségével és számos műfajt érintő életművével foglalkoznak.

bartoktavasz2021_kelemen_kvartett_ora_hasenfratz.jpgKelemen Kvartett / Fotó © Ora Hasenfatz

Világraszólóan jó muzsika

A tradicionális folk talajából szárba szökkenő, annak stílusjegyeit hordozó, de más műfajok jellegzetességeit is beolvasztó zenére ma azt mondjuk: világzene. De vajon miként és mikor alakult ki ez az olyan népszerű, tájanként és népenként külön színeket felmutató, az autentikus hagyományt és a modern irányzatokat ötvöző stílus? Kik voltak a műfaj hazai letéteményesei, kik a legkiemelkedőbb mai alkotói, mi az a folkjazz, és eszik-e vagy isszák a progresszív folkot? Világraszólóan jó muzsika című cikkünk segít eligazodni ebben az elképesztően sokszínű formációkat és produkciókat felvonultató szcénában, és még az is kiderül belőle, Bartók és Kodály mellett ki az „igazi remixkirály”!

bartoktavasz2021_ritmo_odd_id_c_bilak_krisztina.jpgBudapest Ritmo – Odd ID / Fotó © Bilák Krisztina

Egy cseppet sem átlagos átlagember

Vaszilij Petrenko még csak negyvennégy éves, de a szakmájában jó ideje nagyágyúnak számít, munkásságát a Guardian, a BBC Music Magazine, a Sunday Times és a Bachtrack egyaránt méltatja. Bezsebelte „Az év fiatal művésze”, „Az év művésze” és „Az év zenekari felvétele” Gramophone-díját is, szóval annyi bizonyos, hogy sikert sikerre halmoz, és idén augusztustól ő lesz a londoni Royal Philharmonic Orchestra zeneigazgatója. De milyen is ő valójában? A Bartók Tavasz Magazin „lerántja a leplet” a maestróról: Zene|kar|mester|ember című cikkünkben nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy utánajárjunk, miben rejlik hihetetlen népszerűsége, megmutassuk a zseni emberi, hétköznapi oldalát, és kiderítsük, vajon mivel foglalatoskodott Petrenko a koncertmentes időkben. Kattints!

bartoktavasz2021_vaszilij_petrenko_c_svetlana_tarlova_web_vagott.jpgVaszilij Petrenko / Fotó © Svetlana Tarlova

A némafilmben nem lehet csend!

Farkas Bence Korda Sándor Az aranyember című, sokáig elveszettnek hitt, majd csodával határos módon előkerült némafilmjéhez írt kísérőzenéjével nyert díjat a Müpa 2020-ban megrendezett Zeneműpályázatán, és rövidesen elérkezik a pillanat, amikor a nézők megismerhetik a teljes művet. Az ősbemutató persze több kérdést is felvet: mi visz rá valakit, hogy némafilmhez írjon zenét a 21. században, és milyen nehézségekkel szembesül a zeneszerző, ha egy ennyire speciális, ma már kifejezetten ritkaságnak számító mozgóképre komponál? Farkas Bence részletesen mesél az 1918-as Jókai-adaptációhoz készített muzsikájáról, de a Restaurált romantika című cikkünkből megismerheted a film izgalmas történetét is. Figyelem, kicsit spoilereztünk is, úgyhogy csak óvatosan!

bt_2021_bartok_tavasz_magazin_002_c_kallai-toth_anett_mupa.jpgFotó © Kállai-Tóth Anett

Közönség nélkül, mégis a nézőkkel 

A zene, a tánc, a színház és általában az előadó-művészet már több mint egy éve szinte kizárólag online közvetítések formájában érhető el a szélesebb közönség számára. A technikai vívmányoknak hála, igazán színvonalas, koncertfilmnek is beillő streamek készülnek, a nézők az otthonaikból követhetik akár a legnagyobb világsztárok koncertjeit is, de a művészek többnyire üres termeknek és kameráknak játszanak. Hogyan élik ezt meg, milyen hiányérzettel küzdenek, milyen pozitívumait látják ennek, és hogy hat rájuk mindez érzelmileg? A magazin Arccal az üres nézőtér felé című cikkében többek között Baráth Emőke, Kelemen Barnabás, Lakatos Mónika és Lukács Miklós vall az online koncertekkel kapcsolatos élményeiről. Apropó közvetítések: ha arra is kíváncsi vagy, hogyan készül egy igazán profi felvétel, vagy szeretnél bepillantani a Müpa stúdiójának munkájába, szeretettel ajánljuk a magazin egy másik írását is Nem csak kottából játszanak címmel, amelyben kollégáink mesélnek arról, hogy készülnek fel egy-egy közvetítésre, mire kell ügyelniük, és mennyi ember összehangolt munkája nyomán gazdagodhatnak a nézők felejthetetlen élményekkel a fesztivál alatt és a Müpa Home adásai során is.

 

Mutass kevesebbet

Ajánló

BARTÓK TAVASZ NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI HETEK

Május 7-étől világsztárokkal, ősbemutatókkal, idén rendhagyó, streamelt formában, online platformokon várja a közönséget az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek!

süti beállítások módosítása