Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

A Bartók Tavasz „kántor-csúcstalálkozója” a zsidó zenei világ színes szeletét mutatja meg a nagyközönségnek. Az esemény jelentőségéről a koncert egyik főszereplője, Raáb Gábor mesélt.

„A héber chazzan, azaz kántor kifejezés helytartót, felügyelőt, látót, előrelátót is jelent, hiszen kezdetben a kántor vezette a közösséget, minden vallási kérdésben segítségükre volt. Akkoriban a közösség nagy része írástudatlan volt, így az imaszövegeket a kántorok előre recitálták, a dallam pedig segített ezek megjegyzésében” – hangsúlyozza a kántor. A kántorénekek dallamai két-háromezer éves múltra tekintenek vissza. – „Ez egy rendkívül sokszínű dallamvilág, amelynek ősi hagyományai a középkorban, majd a reformkorban átalakultak, dúsultak, de lényegében még mindig a klasszikus hagyományokból építkeznek.”

A zene az emberiség régmúltban gyökerező természetes igénye. – „Már a Tórában, azon belül Mózes második könyvében megjelenik a zene és az ének fontossága. A szertartási ének azonban akkoriban – mint mondtam – inkább énekbeszédet jelentett. Amit ma kántoréneknek nevezünk, évezredek során alakult ki. A 19–20. században a romantikus zene térnyerésével az emberek egyre jobban szomjaztak a kultúrára, egyre többek számára vált elérhetővé a zene öröme. A zsidó kántorok elsősorban abban különböznek a keresztény kántoroktól, hogy komoly elvárás a kiváló énekhang és az elmélyült zenei jártasság.”

Koncerttermekben is gyakran felcsendül kántorének, ám ilyenkor liturgiai funkciójától függetlenül a zene szépsége kerül a középpontba. – „Az Örökkévaló nevét csak akkor vehetjük a szánkra, ha imádkozunk, ezért egy koncerten elhangzó imarészletben az ő neve nem hangzik el. Azt mondjuk helyette: Hashem, azaz a Név.” – Hangversenyeken a liturgiában megjelenő dallamok különleges hangszerelésben csendülnek fel, általában több kántor részvételével. A Bartók Tavasz április 11-i koncertje igazi „kántor-csúcstalálkozó” lesz, rendhagyó módon hat tenor énekel majd.

A kántorképzés rendkívül összetett, Raáb Gábor klasszikus zenei tanulmányok birtokában vágott bele. – „Bizonyos értelemben kakukktojás vagyok, mert a kántorok többségéhez képest én nem főállásban foglalkozom ezzel, ez a hobbim” – mondja. Gábor Szegeden végezte el az előadóművész-énekes alapképzést, aztán Olaszországban, majd Londonban tanult mesterszakon, Izraelben pedig két évet töltött. Az opera szak mellett ekkoriban kezdett ismerkedni a kántorénekkel és a liturgiával. – „2015-ben iratkoztam be a képzésre a budapesti Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen, és Székelyhidi Hajnalkánál kezdtem el tanulni a kántorságot, amely szép lassan az életem részévé vált. Nagyon szeretek tanítani, ez a főállásom, és közben klasszikus zenei koncertjeim is vannak.” Gábor hét éve Mosonmagyaróvár kántora, két évvel ezelőttig szülővárosában, Kiskunhalason is kántorként tevékenykedett. Sokoldalú személyiség, nyaranta egy tábort menedzsel Angliában.

Magyarországon 2003 óta létezik kántorképzés, Kármán György indította a már említett Zsidó Egyetemen. A növendékek hangképzést, zeneelméletet tanulnak, és megismerkednek a különböző ünnepkörökhöz tartozó imádságokkal. – „Minden imának más a dallama, és gyakori, hogy egy imaszöveghez többféle dallamot társítanak, különböző ünnepekkor másként csendül fel.” – A Bartók Tavasz Énekek éneke címet viselő koncertje különösen színes keresztmetszetét adja ennek a zenei világnak. – „Megjelennek a pészach ünnepéhez kapcsolódó tradicionális dallamok (az egyiptomiak kivonulását ünneplő pészach nem sokkal a koncert után köszönt be – a szerk.), imák, zsoltárrészletek és fülbemászó klasszikus – ha úgy tetszik – világi muzsikák.”

És hogy miért lehet mindez érdekes a más felekezethez tartozó koncertlátogatók számára is? Gábor szerint azért, mert ezek a tradicionális, keleties dallamok igazán különlegesek, nem mindennap hall ilyet a közönség, ráadásul április 11-én kiváló zenészek közreműködésével kaphat ízelítőt a sokszínű zsidó hagyományból.