11 évesen hódította meg a világot jelentő deszkákat, azóta pedig a Broadway közönsége, az operaőrültek, a koncertlátogatók és az internet népe is számtalanszor rácsodálkozhatott karizmatikus személyiségére és átütő tehetségére. A Met sztárja, a Grammy-jelölt kontratenor hamarosan Budapestre látogat, hogy az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus társaságában a hazai közönséget is lenyűgözze. Az estére az extravagáns operaénekes és a Vashegyi György vezette együttesek Händel és Gluck műveiből válogattak néhány különösen izgalmas darabot. Lássunk pár érdekességet az áprilisban érkező világklasszisról!
Fotó: Anthony Roth Costanzo az Akhnatenben © Metropolitan Opera
Kimagasló tehetség mellé kimagasló szorgalom
Gyakran mondják, hogy a tehetség önmagában kevés a sikerhez, a szerencsét készen kell tudni várni. Nos, Anthony Roth Costanzo eddigi pályája során sosem tétlenkedett, és bár a gondviseléstől bőven kapott talentumot, mindig megdolgozott az eredményeiért – úgy a színpadon, mint a különböző oktatási intézményekben. Sőt: nemcsak bejutott egy borostyánligás egyetemre, még magna cum laude minősítéssel is végzett a Princetonon, kifogyhatatlan energiáiból pedig azóta is áldoz a jövő nemzedékek fejlesztésére és segítésére. 2019-ben az év énekesének (Musical America) választották, 2020-ban Opera News Awarddal jutalmazták, majd elnyerte a Met Beverly Sills-díját, és mindezek mellett még egy Grammy-jelölést is bezsebelt. De nem ül a babérjain, és nem elégszik meg a színpadi sikerekkel: maga is szervez, felfedez és alkot; producerként és kurátorként segíti új művek és előadások születését.
Életigenlés és kitartás
Káprázatos sikereit, díjait és elismeréseit szemlélve szinte hihetetlen, hogy tizenpár éve nemcsak a karrierje, de az élete is komoly veszélyben forgott. Pajzsmirigydaganattal diagnosztizálták, és a sebésze figyelmeztette, sajnos fennáll az esélye annak, hogy a műtét során megsérülnek a hangképzéshez szükséges idegek is. Végül aztán – bár két operáción is át kellett esnie – nem sérültek a hangképző szervei, és hosszú hónapok kőkemény munkájával visszanyerte ezer közül is felismerhető orgánumát. A rehabilitációt napi mindössze két perc gyakorlással kezdte, így szinte a nulláról épült fel újra a csúcsformáig, ami kivételes kitartásról árulkodik.
A képzelet ereje
Olykor érdemes és tanulságos vetni egy pillantást az igazán nagy művészek munkamódszereire és stratégiáira. Costanzo például rendkívül hűséges, immár évtizedek óta dolgozik tanárával, Joan Patenaude-Yarnell-lel, akivel az izommunka tökéletesítését úgynevezett imaginációs technikákkal segítik. A gyakorlatok során Costanzo a Thomas Hemsley Singing and Imagination (Éneklés és képzelet) című könyvében foglaltak szerint jár el: amikor kiénekel egy-egy hangot, a képzelete segítségével, tulajdonképpen az elméje által indít el egy sor impulzust, amelyek befolyásolják az izomműködést, és ilyenformán a hangképzést. Amikor például „ki kell nyílnia”, hogy egy hangmagasságot elérjen, éppen szirmot bontó virágnak képzeli magát. Ez persze mókásan hangozhat, de a különböző pszichoterápiás eljárásokban bevett gyakorlat, és – amint azt a mellékelt ábra mutatja – bizony működik is.
Jöhet bármi a régizenétől a modernekig, a revütől a filmig
Costanzo a világ számos vezető operaházának színpadán megfordult már, a közelmúlt egyik legemlékezetesebb sikerét az élő közvetítések kapcsán a Müpával is szorosan együttműködő Metropolitan Operában aratta. Bár repertoárján számos több száz éves mű is szerepel, és hangfajából adódóan előszeretettel alkalmazzák barokk operák kulcsszerepeiben, a Metben Philip Glass Akhnaten című operájának címszerepében bűvölte el a hallgatóságot, a rajongó nézőktől a kritikusokig. De nem áll messze tőle a kísérletezés más műfajokkal sem: több filmben szerepelt már, imádja őt a Broadway közönsége is, Justin Vivian Bonddal pedig egy meghatározhatatlan műfajú, valahol a politikai kabaré és az operaest határán elhelyezkedő koncertet mutattak be együtt.
Fotó: Anthony Roth Costanzo © Matthew Placek
Az önazonosság, a hitelesség, az identitás, a formanyelvi korlátok nélküli önkifejezés kifejezetten fontos számára, nem meglepő tehát, hogy a New York-i Filharmonikusokkal közösen Authentic Selves: The Beauty Within (Autentikus önmagunk: a bennünk rejlő szépség) címmel kurátorként és előadóként hoz létre összművészeti programsorozatot. De ha már összművészetiség, érdemes szót ejteni Glass/Händel című projektjéről, amelynek keretében formabontó, kísérletező kisfilmeket készített kedvenc alkotásaihoz.
Ez a kilenc rendhagyó videóklip egy nagy „vizuális album” része, amelynek darabjait alkotótársként és rendezőként olyan művészek jegyzik, mint az Oscar-díjas Tilda Swinton, aki spánielekkel forgatott megdöbbentően költői (egyben szuperkedves) képsorokat, vagy a szintén Oscar-díjas rendezőlegenda, James Ivory, akinek filmjével több száz évet repülhetünk vissza az időben, és varázslatos tájakon kalandozhatunk.
A Bartók Tavasz közönsége főként Händel-műveket hallhat majd a zseniális Costanzótól, csupa-csupa olyan áriát, amelyek révén sokszínű előadóművészi tehetségéről maximálisan meggyőződhetünk!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.