Bartók és Kína

Magyarként abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy Bartók Béla kulturális öröksége zenei nevelésünk alapját képezi, de talán nem is gondolnánk, hogy a zeneszerző hatása országhatárokon, sőt kontinenseken is átível, hiszen Amerikától Kínáig etalonnak tekintik.

bartok_batyi_lajos_ft095_600_webre.jpgFotó: Bátyi Lajos, 1922

Bár Bartók maga Kínába sosem jutott el, hatása a keleti ország zenei kultúrájára nagyobb, mint gondolnánk. Az 1966 és 1976 között zajló kulturális forradalom (teljes nevén Nagy Proletár Kulturális Forradalom) utáni nyitás következményeként az ország és annak kulturális intézményei is nyitottak az addig „tiltott gyümölcsnek” számító nyugati zene felé. A 20. századi komponisták és szerzeményeik hamarosan megjelentek Kína két legnagyobb zenei oktatási intézménye, a Pekingi és a Sanghaji Konzervatórium tananyagában, különös tekintettel Bartók Béla életművére. Munkásságát olyannyira kiemelt érdeklődés övezte, hogy ő volt az első 20. századi zeneszerző, akiről az intézmények saját kiadású folyóirataiban cikket publikáltak, a népzenegyűjtés pedig a Pekingi Központi Konzervatórium tantervének kötelező része lett.

A népzene és a modern zene kapcsolata szempontjából Bartók egyszerre volt minta- és példaadó szerző – az 1990-es évek végén már tanulmányok, elemzések sora foglalkozott a modern kínai zenében kimutatható bartóki hatással. Az ebben az időszakban induló új zeneszerző-nemzedék nemzetközileg is legelismertebb képviselői, Tan Dun, Chen Yi és Bright Sheng kivétel nélkül Bartók inspirációját tekintik a legmeghatározóbbnak. Paradox módon a Bartók nyomdokaiba lépő kínai komponisták sokkal nagyobb népszerűségre tettek szert Amerikában, és sokkal könnyebben tudtak beilleszkedni az ottani zenei életbe, mint példaképük.

240414_tan_dun_006_m_web.jpgTan Dun legutóbbi, Buddha Passion című szerzeményét a Bartók Tavaszon hallhatja először a magyar közönség 

Az 1980-as évek elején a fiatal Tan Dun Bartók példáját is követve azzal a céllal utazott vissza szülőföldjére, Hunan tartományba, hogy autentikus népzenét gyűjtsön. A falusi zenészek és énekesek előadását videóra rögzítette, a felvételeket pedig közvetlenül is beépítette egyik kompozíciójába. Saját bevallása szerint Bartókhoz hasonlóan neki is az volt a célja, hogy zenéjén keresztül kezdjen párbeszédet a múlttal, és tartsa azt életben a jövő nemzedékeinek. 

A bejegyzés trackback címe:

https://bartoktavasz.blog.hu/api/trackback/id/tr4418346207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Mutass kevesebbet

BARTÓK TAVASZ NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI HETEK

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek tucatnyi helyszínén 2024-ben is díjnyertes produkciók, világhírű előadók, magyarországi és ősbemutatók, nem mindennapi együttműködések, valamint a kortárs komolyzenétől a világzenén, a jazzen, a táncművészeten és a képzőművészeten át a könnyűzenéig saját műfajukban kiemelkedő alkotók várják a látogatókat.

 

Ajánló

süti beállítások módosítása