Csupa-csupa Bartók!

Ismerős a pillanat, amikor a délutáni csúcsforgalomban araszolgatva valami megnyugtató dallamot keresünk, és a rádión csatornáról csatornára lépegetve végre megtaláljuk a Bartókot? Vagy amikor a Gellért Szállónál kanyarodva a tekintetünk egy másodpercre megpihen az utcatáblán? Esetleg külföldi ismerősökkel beszélgetünk Magyarországról, és ők jellegzetes akcentussal lelkesen mondják, persze hogy ismerik a zenénket, ott van például „Belá Bártok”? Bizony jó néha rácsodálkozni, hogy legendás zeneszerzőnk, Bartók Béla hány és hány „alakban” bukkant és bukkan fel az életünkben és a mindennapjainkban, a zöldhasútól elkezdve a bélyegen át a Konziig – nem véletlen, hogy ennek már egy izgalmas blogbejegyzést is szenteltünk. Most pedig azt vesszük sorra, hogy hány variációban hallgathatjuk meg Bartók ikonikus műveit a következő napokban, ingyenesen, online, a nevét viselő fesztivál, a Bartók Tavasz felületein!

bartoktavasz2021_kelemen_barnabas_c_valuska_gabor.jpgKelemen Barnabás a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben / Fotó © Valuska Gábor

2, 4, 6: két este, négy csodás zenész, hat vonósnégyes

„A hat kvartett Bartóknál az életmű esszenciája”, e műfaj szerepe nála ugyanaz, mint „Beethovennél vagy Haydnnál. Én pedig itt élek, abban a közegben, ahol ezek a művek születtek, és nekem valóban anyanyelvem Bartók zenéje” – nyilatkozta néhány éve Kelemen Barnabás, aki a fesztivál kedvéért újraalakuló Kelemen Kvartettel május 20-án és 23-án varázsolja el a közönséget. Kulisszatitokként annyit elárulhatunk, hogy az új tagokkal érkező kvartett zenészei között a szimpátia és a bizalom találkozásuk első percétől fogva megvolt, hiszen a két pár, a görög hegedűművész, Jonian Ilias Kadesha és az angol származású csellista, Vashti Mimosa Hunter, valamint Kokas Katalin és Kelemen Barnabás az igazán lényeges dolgokról nagyon hasonlóképpen gondolkoznak. Mérhetetlen szenvedéllyel és kellő alázattal viszonyulnak a közös munkához, a kapcsolatukban eltöltött éveknek köszönhetően tökéletesen érzik és olvassák egymás rezdüléseit, és nem utolsósorban már az első találkozásnál fény derült arra, hogy voltak olyan közös tanáraik, akiknek a mai napig mindnyájan sokat köszönhetnek.

bartoktavasz2021_kelemen_kvartett_ora_hasenfratz.jpgKelemen Kvartett / Fotó © Ora Hasenfratz

A debütáló csapat mellett az estéknek lesz még egy érdekessége. A Kelemen–Kokas házaspár első alkalommal koncertezik úgy, hogy a színfalalak mögött már négy gyermek várja őket, akik közül a legkisebb csupán pár hónapos. A fesztivál duplaestés koncertjére gondolva korábbi interjúnkban arról kérdeztük a brácsaművészt, mi a titka annak, hogy mindkét fronton, zenészként és anyaként is helyt tudjon állni. „A Bartók Tavasz kapcsán már nagyon hamar tudták a gyerekeim, hogy május 3-án jönnek vissza a kvartett-tagok Németországból, és biztos, hogy két héten keresztül nagyon keveset fognak látni – mondta Katalin. – Már meg van beszélve a családdal, hogy ki fog vigyázni a kisbabára, persze úgy, hogy mindig legyen időm megölelni és megszoptatni. A gyerekeimet előtte feltöltöm jó sok öleléssel és beszélgetéssel, de az a két hét a próbákról szól majd.” 

kokas_katalin_ora_hasenfratz_3.jpgKelemen Barnabás, Kokas Katalin, Gáspár, Hanna, Olga és Zsigmond / Fotó © Ora Hasenfratz

Liszt–Bartók-est a jövő táncművészeivel

Május 24-én a fesztivál keretében a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóival és a Szent István Filharmonikusokkal találkozhatunk, akik Bartók világhírű táncjátékát, A fából faragott királyfit mutatják be a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán. A balett koreográfiája a nemzetközileg elismert művész, Leo Mujić munkáját dicséri. Mujić évek óta koreografál darabokat hazai és külföldi társulatok számára, ezért valószínű, hogy sok táncrajongónak már ismerősen cseng a neve. Bartók egyfelvonásos táncjátékának, A fából faragott királyfinak színpadra állítása a legtöbb koreográfus számára legalább olyan vonzó kihívás, mint Ravel Bolerója. Ez a tény azért is érdekes, mert annak idején, a darab 1917-es premierjét megelőzően Bartók munkái közel sem voltak népszerűek a zenekedvelő közönség vagy a szakma körében. A kékszakállú herceg várát például egyenesen előadásra alkalmatlannak nyilvánította az a szakmai bírálóbizottság, amelynek pályázatára Bartók a művet komponálta. Ugyanilyen ellenállásba ütközött a népi motívumokra épülő groteszk táncjáték, A fából faragott királyfi is. Az Operaház komplett társulata fellázadt a darab bemutatásával szemben. Az intézmény balettmestere, Zöbisch Ottó olyannyira értetlenül állt a muzsika előtt, hogy végül a táncosok betanítását a szövegkönyv írójának, Balázs Bélának és Brada Edének, a Fabábot alakító magántáncosnak kellett magára vállalnia. De nem a balettmester volt az egyetlen, aki kivonta magát a részvétel alól. Az Operaház akkori két karmestere sem volt hajlandó eleget tenni a kihívásnak, ezért kénytelenek voltak az olasz dirigenst, Egisto Tangót felkérni a feladatra. Ahhoz, hogy a bemutató mégis megvalósulhasson, nem kisebb hátszélre volt szükség, mint gróf Bánffy Miklós intendáns támogatására. Ma már nehéz elképzelnünk, hogy miért váltott ki ekkora ellenérzést a darab a kortársakból. Egy biztos, a kezdeti nehézségek ellenére a mű később elsöprő sikert aratott, világhírnévre tett szert, és azóta is hódít a balettszínpadokon.

bartoktavasz2021_mte_fabol_faragott_kiralyfi_proba_c_lakatos_janos.jpg A Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói próba közben / Fotó © Lakatos János

A Concerto és mennyi minden még

Új időpontban, május 26-án egy nagyszabású koprodukciónak lehetünk szemtanúi. A kulturális élet két nagyágyúja, a Szegedi Kortárs Balett és a Madaras Gergely vezényelte Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában nézhetjük és hallgathatjuk Bartók egyik legszemélyesebb művét, a Concertót, valamint a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című kompozíciót. Az együttesek számára a mostani közös munka nem számít újdonságnak, hiszen több alkalommal dolgoztak már együtt. A Bartók Tavaszon látható táncbemutató, a Concerto sok szempontból is érdekes: a zeneműbe Bartók valamennyi fájdalmát, félelmét, reményét belekomponálta, ezért a mű az Amerikában töltött időszak tökéletes lenyomataként értelmezhető. 

szkb_concerto_proba2.jpgJuronics Tamás, Bocsi Petra és csetényi Vencel a próbateremben / Fotó © Graziano Bongiovanni

Épp ez az érzelmi feltárulkozás ösztönözte Juronics Tamást, a Szegedi Kortárs Balett vezetőjét és koreográfusát arra, hogy a mozgásanyag megálmodásánál ne elégedjen meg a szimfonikus balettekre jellemző hangulatfestéssel, hanem cselekményes formában állítsa színpadra Bartók vívódásait. A táncelőadásban Bartók Béla és felesége, Pásztory Ditta alakja mellett megidéződnek a korábbi színpadi művek központi szereplői is, a Mandarin, Mimi, a kékszakállú herceg vagy a fából faragott királyfi, de megjelennek olyan allegorikus figurák is, mint a haza, a honvágy vagy a háború borzalmai. Ahhoz, hogy ez a sokaság a zeneszerző lázálmoktól terhes víziójaként jelenhessen meg a színpadon, Juronics rendkívüli látványvilágot tervezett, amiben Mojzes Dóra, a népszerű divattervező volt segítségére, aki ruhakölteményeivel a korra jellemző szimbolizmus és expresszionizmus karakterjegyeit is becsempészte a darabba.

210402_szegedi_kortars_balett_005_c_lakatos_janos_web.jpgSzegedi Kortárs Balett / Fotó © Lakatos János


Mutass kevesebbet

Ajánló

BARTÓK TAVASZ NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI HETEK

Május 7-étől világsztárokkal, ősbemutatókkal, idén rendhagyó, streamelt formában, online platformokon várja a közönséget az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek!

süti beállítások módosítása