Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Győr látogatói kulturális és természeti értékek sorával kapcsolódhatnak ki. Három folyó szeli át a várost, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca, így számtalan lehetőség nyílik kirándulásra, természetközeli sétára. Barokk belvárosa műemlékekben és gyönyörű épületekben gazdag, valódi ékszerdoboz, minden sarkon van egy szemet gyönyörködtető látnivaló, a Bécsi kapu tér például Magyarország egyik legszebb barokk tere. Az ezeréves győri püspökség székhelye, a Püspökvár tetejéről ezt is megnézhetjük, hiszen csodás panoráma nyílik innen a városra. Győrre a találkozások városaként szokás hivatkozni. Április végén és május elején a kultúra – nem csak győri ­– szerelmesei keresztezhetik egymás útjait a Bartók Tavasz megannyi izgalmas programján. Soroljuk is őket!  

 Ritmo Piknik / Romengo, Fotó: Farkas Andrea

Ritmo Piknik

A Budapest Ritmo atmoszférája már nem csak a fővárosiak kiváltsága! Április 29-én és 30-án például Győrbe kell utazni a sokszínű zenei élményért. Jazzsztenderdek és sanzonok népzenével fűszerezve – ezzel indítja az Ephemere a pikniket. Őket Másik János követi, akinek neve önmagáért beszél, legyen szó jazzről, világzenéről, undergroundról vagy filmzenéről. Lakatos Mónika és a Romengo az oláh cigány zenei hagyományokat, a Pannonia Allstars Ska Orchestra pedig a jamaicai eredetű ska műfaját hozza. Másnap is szédítő lesz az ütem. Gyerekeknek (is) szóló mesekoncertjén a Klárisok a hazai népzenei és világzenei palettáról válogat, majd a Bélaműhely hangkeltő eszközeit, például a dzsimitrit lehet kipróbálni. A ¡Nosnach francia, zsidó, argentin, balkáni és cirkuszi zenéket kever kísérleti, kortárs és szabadzenei elemekkel, a Napfonat együttes pedig népzenét öltöztet a cappella köntösbe. A délszláv népzenei feldolgozásokat játszó Poklade és a magyar, perui és uruguayi zenészekből álló, cumbiát játszó csapat, a Los Orangutanes zárja a fesztivált. 

 Ritmo Piknik / Napfonat, Fotó: CatherinArt
 

BANDALOOP

Az 1991-ben alakult BANDALOOP újragondolta és felforgatta a tánc műfaját – pontosabban elforgatta, méghozzá 90 fokkal. Koncepciójuk még a kortárs irányzatokhoz képest is szokatlan. Váratlan helyszíneken borítják oldalára a táncparkettet, és tulajdonképpen bármiből színpadot varázsolnak maguknak, legyen az egy felhőkarcoló, egy híd, a New York-i tőzsde épülete vagy egy sziklafal. „Kiváltságos helyzet, hogy a BANDALOOP tagjaiként olyan helyeken táncolhatunk, ahol más emberek sohasem. Ebben mindig benne van az új felfedezések izgalma. Nagy fokú érzékenységet, játékosságot, türelmet és alaposságot kíván meg tőlünk” – mondja egy interjújában Melecio Estrella művészeti vezető. Május 5-én a nyilvános főpróbát, május 6-án pedig két előadást ámulhatnak végig a győri nézők.

 BANDALOOP, Fotó: Braden Mayfield

Győri Balett: GisL

Hazatér a GisL! Velekei László együttese április 25-én a Győri Nemzeti Színházban adja elő az ikonikus táncdarabot, melyet most formabontó módon nem Adolphe Adam 1841-es zenéjére, hanem Lajkó Félix kompozíciójára táncolnak a Győri Balett művészei. A misztikus, borzongató történet álomszerű látvánnyal elevenedik meg a színpadon. Velekei László a halálba táncoltatás jelenetéből indult ki, ennek víziója inspirálta először, amikor a szerelemtől tébolyult lány történetét színpadra álmodta. A társulat olyan előadást szeretett volna létrehozni, amely egyszerre színházi, balett- és koncertélmény is.

 Győri Balett: GisL, Kállai Tóth Anett

Magyar Nemzeti Táncegyüttes: A hűtlen feleség 

Érzelmektől és színházi hatásoktól sűrű produkció Zsuráfszky Zoltán rendezése a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában, melyet május 3-án láthat a Győri Nemzeti Színház közönsége. A hűtlen feleség lakodalmi jelenete például vizuálisan nemcsak a gyönyörű táncoktól, de az autentikus kalotaszegi viseletektől is gazdag. Eredics Benjámin zeneszerző folkra és világzenei motívumokra is építő darabját két Kodály-kórusmű egészíti ki, és az előadásban színre lép a Honvéd Férfikar is, akik számára Eredics egy felemelő, nagyzenekarral kísért kórusművet írt. Az erdélyi balladán alapuló történet megfacsarja a lelket, miközben olyan univerzális témákat dolgoz fel, mint a szerelem, a féltékenység és a bűn természete.

 Magyar Nemzeti Táncegyüttes: A hűtlen feleség, Fotó: Nagy Attila

Szegedi Kortárs Balett: Concerto / Vadak / A szent

Juronics Tamás pályáján kiemelt szerepe van Bartók Béla életművének. A csodálatos mandarin a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetőjének egyik főműve, de koreografálta már A kékszakállú herceg várát és A fából faragott királyfit is. Saját bevallása szerint régóta várt arra, hogy a Concertóval foglalkozhasson. Nem véletlen, hogy a pantomime grotesque műfaji megjelölésű bemutatóban a fenti szerzemények ismert színpadi alakjai is megjelennek, így a Kékszakállú, Judit vagy éppen a mandarin és Mimi. A darab szimbolista-expresszionista megfogalmazásába még az is belefért, hogy Bartók bogarak iránti mániákus érdeklődése nyomán egy szabályosan kafkai világba csöppenjenek a táncosok és a nézők. A Concerto után két, a Müpa Zeneműpályázat 2020-as díjazottai által szerzett művet, a Vadak és A szent című darabot táncolják el a társulat művészei május 4-én a Győri Nemzeti Színházban.

 Szegedi Kortárs Balett: Concerto, Fotó: Valuska Gábor

Pécsi Balett: Vasarely-etűdök 

A tavaly 60 éves Pécsi Balett jubileumi előadásában tíz Victor Vasarely-kép monumentális mása jelenik meg a színen, erre alkotott táncetűdöket Vincze Balázs koreográfus. A kerettörténet egy kiállításmegnyitó, és a darab ihletőjeként Vasarely nem is lehetne jobb választás, hiszen az op-art műfaján belül ő is arra próbált választ találni, hogyan lehet a festményeket életre kelteni a mozgás segítségével. A táncosok mellett olyan művészek lépnek színre a különleges előadásban, mint a Pécsi Baletthez ezer szállal kötődő Uhrik Teodóra, a csodálatos prózai színész, Vári Éva, a musicalprodukciókból ismert Bálint Ádám és Homonnay Zsolt, valamint a tangóharmonikás Kéméndi Tamás.

 Pécsi Balett: Vasarely-etűdök, Fotó: Kállai-Tóth Anett

Szergej Krilov és a Kodály Filharmonikusok Debrecen 

A világhírű hegedűművészről, Szergej Krilovról Kocsis Zoltán nagy elismeréssel úgy fogalmazott: „magyarul hegedül”. Élete legszebb mondatának tartja ezt az orosz származású virtuóz, aki idén a Bartók Tavasz vendégeként Győrbe is ellátogat. „Szerelmes vagyok Magyarországba. Közel érzem magamhoz ezt a csodálatos kultúrát” – vallja, és sokszor beszél arról, milyen büszkeséggel tölti el, hogy egy olyan országban koncertezhet, amelyik megannyi nagyszerű muzsikust adott már a világnak. Szerinte a zeneszerzők a saját nyelvükön beszélnek kompozícióikban, így Bartókot sem érthetik meg sehol máshol jobban, mint Magyarországon, ennek szellemében természetesen egy csodálatos Bartók-mű is felcsendül május 1-jén a győri koncerten, de Muszorgszkij, Mendelssohn, és Weiner egy-egy remekművét is hallhatjuk majd a vonósfenoméntól.

 Szergej Krilov, Fotó: Jevgenyij Jevtukov

Ramón Vargas és a Győri Filharmonikus Zenekar 

Nem a Győri Balett az egyetlen együttes, amely hazai pályán léphet közönség elé a Bartók Tavaszon. A Győri Filharmonikus Zenekar a világhírű mexikói tenorral, Ramón Vargasszal karöltve adja elő május 3-án a klasszikus zene legnagyobbjainak dallamait: többek között Mozart, Verdi, Donizetti és Rossini kompozíciói zengik majd be az Olimpiai Sportpark monumentális terét. A Győri Filharmonikusokkal egyébként már 2017-ben is színpadra lépő Vargas olyan operaszínpadok gyakori vendége, mint a New York-i Metropolitan, a milánói Scala, a bécsi Staatsoper vagy a londoni Royal Opera House.

Ramón Vargas, Fotó: Lou Valerie Dubuis

 Arturo Sandoval

A klasszikusok után május 4-én valami egészen más, tüzes táncra buzdító kubai jazz szólal meg az Olimpiai Sportparkban. A műfajt a többek közt 10 Grammy-, 6 Billboard- és 1 Emmy-díjjal kitüntetett Arturo Sandoval elhivatottan űzi a 70-es évek óta. A világ egyik legismertebb jazz-zenésze ebben az évtizedben alapította Irakere nevű együttesét, amellyel akkoriban még tiltott zenét játszottak hazájukban, így hivatalosan „kísérleti kubai jazzként” fújták a ritmust. Sandoval példaképei közt olyan ikonokat találunk, mint Dizzy Gillespie, Roy Eldridge, Chet Baker és Fats Navarro. Az ő nyomdokaikon vált a kritikusai szerint magnetikus hatást kiváltó jazztrombitássá, akinek magas hangjai előtt leborul a zeneértő világ és a kortárs zenészek is.

Arturo Sandoval, Fotó: Jeremy Lock