10 nem mindennapi húsvéti szokás a világ minden tájáról

A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyhez számtalan hagyomány kötődik a tojásfestéstől a locsolkodásig. De nem véletlenül tartja a mondás is: ahány ház, annyi szokás – a világ különböző tájain egészen másképp ünneplik Krisztus feltámadását. Ezekből gyűjtöttünk össze egy kosárra valót!   

1.       Rántottát mindenkinek! – Franciaország

A dél-franciaországi Haux városkája nem aprózza el az ünnepi reggelit, 1973 óta minden húsvéthétfőn egy négy méter átmérőjű óriásserpenyőben közel 15 ezer tojásból készítenek omlettet.  A furcsa szokás a francia hadvezérnek, Napóleonnak köszönhető, aki hadjárata alatt seregével a közelben táborozott, és annyira meg volt elégedve a neki felszolgált omlettel, hogy parancsba adta a város lakóinak, reggelre az összes katonáját vendégeljék meg a pompás étellel.

haux_omlette.jpgPhoto credit: CGTN

2.       Csokinyúl másképpen – Ausztrália

A csokiból készült nyuszifigurák ugyanúgy a húsvéti ünnephez tartoznak, mint a Mikulás a karácsonyhoz. A földgolyó másik oldalán azonban ezek az édes kis állatok egy kicsit másképpen néznek ki, mint nálunk: az ausztrál gyerekek ugyanis csokinyúl helyett csokibilbyt majszolnak. Egy 1991-es kezdeményezés hatására az országban invazív fajnak számító mezei nyulat formázó figurákat ugyanis felváltották a bilby, más néven erszényesnyúl csokoládéból készült verziói. Ezzel az akcióval is igyekeznek felhívni a figyelmet az őshonos állatkák veszélyeztetett helyzetére.  
bilby2.jpeg

3.       Irány a tengerpart! – Bermuda

A leginkább titokzatos háromszögéről ismert egykori brit koronagyarmaton, Bermuda szigetén húsvétkor nyulak helyett a sárkányoké a főszerep. Na nem a tűzokádó típusúaké, sokkal inkább a papírból készült, békésebb verzióké. Az Észak-Amerika partjainál fekvő szigetcsoport lakossága áhítatos templomi imádság helyett tengerparti papírsárkány-eregetéssel, illetve tőkehalból, valamint a britek klasszikus kelt tésztájából, a hot cross bunból álló piknikkel tölti az ünnepet.

 

4.       Virágba borult utcák – Guatemala

A 35 ezres Antigua városának macskaköveit minden húsvétkor virágszirmok, pálmalevelek, színes fűrészpor és homok, néha gyümölcsök és zöldségek borítják be. Az ezekből készült, majd fél mérföld hosszú, szemkápráztató „szőnyegek” elkészítésére mindössze 24 órájuk van az alkotóknak a nagypénteki körmenet előtt. A téma természeti motívumoktól a maja tradíciók és a guatemalai történelem egy-egy fejezetén át bibliai jelenetekig bármi lehet. A mű sokszor csak pillanatokkal azelőtt készül el, hogy megérkezik az ünnepi menet, és röpke fél órával az elhaladta után mintha ott se lett volna.

anitgua_carpet.jpgFotó: Bella Guatemala Travel

5.       Kenyértörés helyett cseréptörés – Korfu

Korfun nagyszombat délelőttjén 11 óra körül jobb nem kimerészkedni az utcára, ilyenkor ugyanis a szokásosnál jóval nagyobb sűrűségben potyognak az égből – jobban mondva az erkélyekről – az agyagedények. A szigetlakók ugyanis lelkesen hajítják ki a sokszor vízzel is megtöltött cserepeket, a járókelők pedig szerencsét remélve gyűjtik be az agyagdarabkákat.

A furcsa szokás eredete nem teljesen tisztázott: egyes források egy 14. századi velencei újévi szokásra vezetik vissza, míg mások szerint a hagyomány az isteni villámcsapást hivatott megidézni. De hasonló tradíció felfedezhető már az ókori görögöknél is, akik tavasszal a régi, terméketlen földdel teli cserepeket hajították ki, hogy helyükre friss magokkal vetett új kerüljön.

6.       Félelem és rettegés a kabinban – Norvégia

Minden könyvmoly tudja, hogy ha krimiről van szó, a skandinávokat nehéz überelni. A norvégok akkora rajongói a műfajnak, hogy még húsvétkor sem tudnak lemondani róla, és az egész ünnepet krimisorozatoknak és bűnügyi regényeknek szentelve töltik. A påskekrim hagyománya egészen 1923-ig vezethető vissza, mikor Nordahl Grieg és Nils Lie legújabb krimijét könyvkiadójuk egy ügyes PR-cselt bedobva a következő főcímmel reklámozta a helyi újság címoldalán: „Tegnap éjjel kifosztották a bergeni vonatot!” (Bergenstoget plyndret i natt). A reklám annyira hitelesre sikeredett, hogy országszerte kisebbfajta felbolydulást eredményezett, a könyv pedig természetesen bestseller lett.  Azóta a norvégok húsvéti szabadnapjaikat jóleső rettegéssel töltik a televízió előtt vagy éppen takaróba burkolódzva a hegyi síkabinban.

7.       Te kis boszorkány!  – Finnország és Svédország

Egy kis ijesztgetésért a finneknek és a svédeknek sem kell a szomszédba menniük. Nagycsütörtökön a gyerekek boszorkánynak öltözve, pirospozsgásra és szeplősre festett orcával, régi kendőkbe és ruhákba bújtatva, kezükben tollakkal díszített fűzfaágakkal járják az utcákat, és halloweenhez hasonlóan a házakba bekopogva gyűjtögetik az édességet, amiért cserébe kézzel rajzolt üdvözlőlapokkal lepik meg a lakókat. A påskkärring vagy påskhäxa eredete az 1600-as évek boszorkányüldözéséig vezethető vissza. A mondák úgy tartották, hogy a boszorkányok ebben az időszakban Blåkulla szigetére igyekeznek az Ördöggel randevúzni, ezért a lakók minden repülésre alkalmas tárgyat elrejtettek. A påskkärring a nyugati területeken sokszor húsvéti tűzrakással végződik, ahol a máglya magasra csapó lángjai a nagypéntek és húsvétvasárnap között seprűn repkedő boszorkányokat hivatottak elijeszteni. 

8.       Szívemet egy perecért – Luxemburg

Luxemburgban a nagyböjt negyedik vasárnapján tartják a Bretzelsonndeget, vagyis a „perecvasárnapot”. A hagyomány szerint ilyenkor a fiúk édes, cukormázzal és mandulával borított perecekkel teli kosarat ajándékoznak szívük választottjának, akik húsvétvasárnap festett tojással viszonozzák a gesztust. Ha azonban a vonzalom nem kölcsönös, a lángoló szívű ifjú tojás helyett csak az üres kosarat kapja vissza, innen ered a kifejezés: kosarat kapni (de Kuerf kréien). Szökőévente aztán fordul a kocka, ilyenkor a lányokon van a sor, hogy pereccel kínálják a kiszemelt férfit.  A perec formája a szerelmesek egymásba fonódó karjait szimbolizálja, bár más források szerint a gyermekek imádkozásra kulcsolt kezei után mintázták. A német bretzel, vagyis perec szó eredete, a latin bracellae kifejezés is annyit tesz: kis kezek.

Fotó: https://www.luxembourg-city.com/  

9.       Vigyázat, a szekér robban!  – Olaszország

Firenze városa egy 350 éves tradíciót idéz fel minden húsvétvasárnap. A scoppio del carro szó szerint azt jelenti: a szekér felrobbanása, és pontosan ez is történik. A kirobbanó hagyomány az első keresztes hadjáratig és Palesztina meghódításáig nyúlik vissza. A brindellone, avagy a szekér felrobbantása a firenzei Pazzino de’ Pazzinak állít emléket, aki 1099-ben elsőként mászta meg Jeruzsálem falait és tűzte ki a keresztény zászlót, jutalmul pedig három kovakődarabot hozott vissza a Szent Sírról, amelyet ma is a Szent Apostolok templomában őriznek.

Az 1622-ben épített, 30 láb magas szekeret egy pár virágfüzérekkel feldíszített hófehér ökör vontatja, és egy 150 katonából, zenészekből, zászlódobálókból és 15. századi jelmezekbe öltözött emberekből álló népes menet kíséri a Porta al Pratótól a Piazza del Duomóig. Pontban 10 órakor egy pap a Pazzino kovaköveivel csiholt szikrával meggyújtja a húsvéti gyertyát, majd a szent lángot átadja az érseknek. 11 órakor, miközben felhangzik a Gloria, az érsek a szent láng segítségével gyújtja meg a Colombinát, vagyis a Szentlelket szimbolizáló galambformájú rakétát, amely végigszáll a dóm főoltárától a kint álló szekérig kifüggesztett fémhuzalon, és belobbantja az abban elhelyezett tömérdek lövedéket. A nagyjából 20 percig tartó tűzijáték után a Colombina visszatér kiindulási helyére. Ám ha megakad az úton, nem gyújtja be a szekeret, vagy leáll visszafelé, az a rossz termés, az éhínség és a katasztrófa előjele. Legutoljára 1966-ban fordult ilyen elő, és abban az évben 35 ember vesztette életét a várost és környékét sújtó, sosem látott áradások következtében. Forrás: Hollóko.hu

10.   Szabad-e locsolni? – Csehország és Magyarország

Ugyan manapság a locsolás hagyománya a keresztény ünnepkörhöz tartozik, eredetéért mégis a pogány időkig kell visszamennünk, hiszen őseink tavasszal a víz erejével tisztították meg a hajadon leányokat. A kereszténység ezt a szokást vette át és ruházta fel saját szimbolikájával, amely szerint a Jézus sírját őrző katonák a Megváltó feltámadását hirdető asszonyokat vízzel öntötték le, hogy elhallgattassák őket. Bár sokan a locsolkodást a hungarikumok közé sorolják, először a 14. századi Csehországban tettek róla említést, míg nálunk csak a 17. századra datálható az első feljegyzés erről a húsvéti tradícióról. Ekkor még az itatóvályúba, tóba vagy folyóba merítették meg a legszebb ruhájukba felöltözött lányokat, mostanra szerencsére már csak jelképesen, egy spriccelésnyi (jobb esetben) illatos kölnivel – kevésbé szerencsés esetben egy vödör vízzel vagy szódásüveggel – locsolják meg őket, hogy szépségük és fiatalságuk ne szenvedjen csorbát.

 

Nagypénteken Vashegyi György és zenekara Gottfried Heinrich Stölzel háromszáz éve előadatlan passióját hozza el a Zeneakadémiára, míg húsvét vasárnap a Magyar Állami Népi Együttes  eleveníti fel a Kárpát-medence tájainak szokásait  és a különböző felekezetek liturgiáját ünnepi táncjátékában.

A bejegyzés trackback címe:

https://bartoktavasz.blog.hu/api/trackback/id/tr2618093092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Mutass kevesebbet

BARTÓK TAVASZ NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI HETEK

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek tucatnyi helyszínén 2024-ben is díjnyertes produkciók, világhírű előadók, magyarországi és ősbemutatók, nem mindennapi együttműködések, valamint a kortárs komolyzenétől a világzenén, a jazzen, a táncművészeten és a képzőművészeten át a könnyűzenéig saját műfajukban kiemelkedő alkotók várják a látogatókat.

 

Ajánló

süti beállítások módosítása