A jazz történetében számos rangos családfa állítható fel, de sokak szerint a Marsalis dinasztia mind közül a legjelentősebb. A trombitás Wynton Marsalis a tizenöt fős Jazz at Lincoln Center Orchestra élén április 5-én lép fel a Müpában a Bartók Tavasz keretében. Róla és rokonairól is bőven van mit mondani. Szabó Ferenc írása.
A Marsalis család
A zenei mesterség gyakran öröklődik családon belül, elég csak a több száz éves ...
A passió Krisztus szenvedésének és halálának története az evangélisták (János, Lukács, Márk, Máté) elbeszélése alapján, amelyet az Újszövetségben az utókorra hagyományoztak. A zenetörténet két tán legismertebb passiója - a János- és a Máté-passió - Johann Sebastian Bach nevéhez fűződik, utóbbit az idei Bartók Tavaszon is hallhatja a közönség. Most elárulunk néhány érdekességet róla!
Az est karmestere: Jonathan Cohen © Marco Borggreve
Bartók inspirációs ereje vitathatatlan: Amerikától Ázsiáig, határokon és műfajokon átívelve, generációk óta kiapadhatatlan ihletforrásként ösztönzi alkotásra a művészeket. De vajon ő maga miből merített ihletet?
A 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjeként nemcsak születési helyén, Magyarországon, de onnan több ezer kilométerre, Kínában is a mai napig etalonnak számít. Az új kínai zeneszerző-nemzedék számos nemzetközileg is elismert ...
Bartók Béla 1908-ban jelentette meg Tíz könnyű zongoradarab című etűdgyűjteményét. Ennek utolsó, tizedik darabja volt a Medvetánc , ami minden kétséget kizáróan közvetlenül ihlette József Attila azonos című versét. A József Attila-vers ritmikája és refrénje egyértelműen hivatkozik a Bartók-műre és az annak alapjául szolgáló népdalra. A Bartók Tavasz stílusosan József Attila születésnapján, azaz április 11-én, a Müpában állít emléket a költő ...
Noha Bartók Bélát ma elsősorban zeneszerzőként és népzenekutatóként tartjuk számon, zongoristaként is a 20. századi magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja. Előadóművészi karrierje az első világháború után ívelt fel, amikor 15 országban több mint 300 koncerten játszott, turnézott például Angliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Svájcban és Olaszországban. A zongoraművészi minőség Bartók számára szervesen összekapcsolódott ...
Az első zeneszerző volt, aki öntörvényűen a saját útjára lépett, de első azok közül is, akik észrevették, mennyi szerzői lehetőséget tartogat a modern zongora. Rudolf Buchbinder koncertje előtt idézzük fel Beethoven, a zongoraszólista alakját, aki kiemelkedett a korabeli, rendkívül kompetitív bécsi zenei szcénából.
Csodagyerek volt, bár a legnagyobb csoda, hogy nem ment el a kedve egy életre a zenéléstől. Ludwig van Beethoven ötévesen kapta első ...
Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve, mi köze ennek a viszonynak a népzenéhez, és miért inspiráló még ma is a bartóki univerzum a jazzerek számára?
Photo by Mick Haupt on Unsplash
„ Nekünk nincs szükségünk jazzre, van gyönyörű népzenénk, felesleges, hogy a jazz karjaiba ...
A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait. Showcase, unikális filmprogram és konferencia színesíti a három nap programját. Lássuk, mi az, ami kihagyhatatlan a 2024-es felhozatalból!
A Budapest Ritmo első napja ...
Ki ne álmodozott volna már arról, hogy komfortzónájából kilépve új tájakat és új kultúrákat fedezzen fel? Bartók Béla motivációi ugyan ennél jóval összetettebbek voltak, és még csak egzotikus szigetekre sem kellett ellátogatnia a nagy felfedezéshez, útjai során gyűjtött zenei anyagai mégis alapjaiban változtatták meg saját korát és a jövőt.
Bartók Béla régebbi népzenei lejegyzéseit korrigálja, Forrás: oszk.hu
A kísérleti zenei szcénát ...
Az Electric Fields programjának középpontjában három olyan nő áll, akik bár jóval a női emancipáció megindulása előtt éltek, mégis megtalálták a módját, hogy kibontakoztassák alkotói képességeiket, és – nem utolsósorban – helyet biztosítsanak maguknak a zenetörténetben. Hildegard von Bingen, Barbara Strozzi és Francesca Caccini persze nem mindig léphetett le a korabeli nők számára származásuk szerint kijelölt életútról, ám művészi ...