Megfejtették a Bartók által ránk hagyott rejtélyt

Bartók Béla eddig kevésbé ismert, sokáig megfejthetetlennek tűnő zenei gyűjtése alapján született meg a Tiszta forrás című nagyszabású, összművészeti – zenés és táncos – produkció, amelyben a népzenekutató munkásságának sosem hallott darabjai csendülnek fel. De vajon miről is van szó pontosan, amikor a bartóki rejtélyről beszélünk?

220408_tiszta_forras_001_c_csibi_szilvia_mupa_web.jpgA Győri Balett a Tiszta forrás produkcióban, Fotó: Csibi Szilvia

Bartók Béla nemcsak a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzőjeként tette le a névjegyét, hanem népzenekutatóként is olyan fontos hagyatékot bízott az utókorra, ami napjainkig meghatározza a hagyományos népművészetet, illetve a komolyzene, a jazz és a világzene alkotóit is inspirálja. És talán kevésbé köztudott, de Bartók nem kizárólag a magyar zenei hagyományt kutatta: érdeklődése kontinenseken is átívelt, gyűjtéseinek körét Európa határain kívülre is kiterjesztette.

Arra pedig, hogy ambíciói egészen meddig repítenék, egy 1911-ben feleségének Párizsból írt levél az első tanúbizonyság. Ebben Bartók beavatja Ziegler Mártát nagy tervébe: Észak-Afrikába akar utazni, hogy az arab népzenét kutassa. Ehhez pedig már ott, a francia fővárosban vásárolt egy arab–francia szótárt és egy arab nyelvtankönyvet. Abban az időben azonban nem lehetett egyszerűen Afrikába jutni, így Bartók egészen 1913-ig volt kénytelen várni azzal, hogy megkezdhesse kéthetesre tervezett észak-afrikai gyűjtőútját. És bár egészségügyi okok miatt a vártnál korábban el kellett hagynia a kontinenst, így is több mint 118 fonográfhengerrel (azaz mintegy 5 órányi hangfelvétellel) tért vissza az útról, ami több szempontból úttörő vállalkozás volt.

bartok_gyujt.jpgBartók Béla régebbi népzenei lejegyzéseit korrigálja, Forrás: oszk.hu

Ő volt ugyanis az első a modern etnomuzikológusok közül, aki az afrikai zenét a helyszínen gyűjtötte, és kutatásainál nem a mások által már korábban rögzített hanganyagokra hagyatkozott. De a kutatási anyag rögzítését tekintve is lenyűgözőt alkotott: „A dallamokat többször és többféle formában rögzítette; a felvételeken kifejezetten érződik az ő igényessége, precizitása, hozzáértése”nyilatkozta nemrég a gyűjtésről a marokkói gyökerekkel is rendelkező Guessous Mesi. Ezek a különleges felvételek képezik ugyanis a Tiszta forrás című összművészeti előadás alapját, amelyben a Junior Prima díjas énekes-dalszerző a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével, az arab és a magyar zene kapcsolódásán keresztül mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára.

220408_tiszta_forras_003_c_csibi_szilvia_mupa_web.jpgGuessous Mesi és zenésztársai a színpadon, Fotó: Csibi Szilvia

A produkció már csak abból kiindulva is unikális, hogy hiába volt eddig is elérhető Bartók arab gyűjtése, a dalok szövege nem volt lejegyezve, ez pedig ellehetetlenítette azoknak a művészeknek a dolgát, akik ezzel foglalkoztak volna. „Megfejthetetlennek tűnt az anyag. Végül azonban sikerült felkutatnom egy olyan segítséget, aki beszéli azt a Biskra környéki algériai dialektust, amelyen a Bartók által feljegyzett dalokat éneklik, és ez átvágta a »gordiuszi csomót«” – mondta Mesi, aki tíz évvel ezelőtt még épp emiatt nem tudott „hozzányúlni” az anyaghoz. Így, második nekifutásra viszont már sikerrel járt, az eredmény pedig szó szerint magával ragadó lett.

220408_tiszta_forras_guessous_mesi.jpgGuessous Mesi, Fotó: Raffay Zsófia

Ezt a széles közönség által sosem hallott, csodás zenét pedig új távlatokba helyezi a tánc. A fő koncepció a mindent összefűző bartóki életmű és gyűjtés volt, melyből egy igazán unikális és felemelő zenei anyag született” – mondta Velekei László, a Győri Balett igazgatója, koreográfusa, hangsúlyozva, hogy Bartók Béla műveire dolgozni nagy kihívás. „Zeneműveinek nyelvezetét felfejteni és a táncnyelvre – vagy mondhatjuk úgy is, a testre adaptálni – kemény munka, mely mindig meghozza gyümölcsét és a közönség elismerését” – tette hozzá. Azt is elárulta a produkció kapcsán, hogy a táncművészetben rejlő tiszta életigenlés számára a néptáncból fakad, a Mihályi Gábor által vezetett Magyar Állami Népi Együttes energiája pedig jól rezonál együtt a Győri Balett táncosaival. „Jól mutatja ezt az is, hogy a fináléban a két együttes együtt lép a színpadra, s a néptánc adta mozdulatokat a balett is könnyen transzformálja saját nyelvére” – emelte ki Velekei László.

220408_tiszta_forras_001_c_csibi_szilvia_mupa_web_2.jpgA Magyar Állami Népi Együttes táncosai, Fotó: Csibi Szilvia

Mihályi Gábor érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a darab másik koreográfusa egyenesen úgy fogalmazott, hogy a bartóki „tiszta forrás” eszméje rájuk, a tradícióból inspirálódó alkotókra misztikus erővel hat. „Vonz bennünket az erdő, az átváltozás szakrális tere, ahol mi is szarvasokká válhatunk. A mi szimbolikus erdőnk a színpad. A Tiszta forrás című előadás megvalósulása a Magyar Állami Népi Együttes nagy találkozása egy másik mágikus szarvascsapattal, a Győri Balettel. Hiszem, hogy ennek a különleges, közös munkának az eredménye nemcsak a múltból jövőbe mutató, de felemelő és szomjat oltó is lett” – mondta. Utóbbit illetően senkinek sem lehet kétsége, a produkciót ugyanis – amelynek zenei szövetét Fekete-Kovács Kornél, Gőz László és Pál István Szalonna alkotta meg – nemrég nagy sikerrel mutatták be Dubajban; április 8-án pedig végre a hazai közönség előtt is debütál.

A bejegyzés trackback címe:

https://bartoktavasz.blog.hu/api/trackback/id/tr8117797207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Mutass kevesebbet

BARTÓK TAVASZ NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI HETEK

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek tucatnyi helyszínén 2024-ben is díjnyertes produkciók, világhírű előadók, magyarországi és ősbemutatók, nem mindennapi együttműködések, valamint a kortárs komolyzenétől a világzenén, a jazzen, a táncművészeten és a képzőművészeten át a könnyűzenéig saját műfajukban kiemelkedő alkotók várják a látogatókat.

 

Ajánló

süti beállítások módosítása