Bartók Béla eddig kevésbé ismert, sokáig megfejthetetlennek tűnő zenei gyűjtése alapján született meg a Tiszta forrás című nagyszabású, összművészeti – zenés és táncos – produkció, amelyben a népzenekutató munkásságának sosem hallott darabjai csendülnek fel. De vajon miről is van szó pontosan, amikor a bartóki rejtélyről beszélünk?
A Győri Balett a Tiszta forrás produkcióban, Fotó: Csibi Szilvia
Bartók Béla nemcsak a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzőjeként tette le a névjegyét, hanem népzenekutatóként is olyan fontos hagyatékot bízott az utókorra, ami napjainkig meghatározza a hagyományos népművészetet, illetve a komolyzene, a jazz és a világzene alkotóit is inspirálja. És talán kevésbé köztudott, de Bartók nem kizárólag a magyar zenei hagyományt kutatta: érdeklődése kontinenseken is átívelt, gyűjtéseinek körét Európa határain kívülre is kiterjesztette.
Arra pedig, hogy ambíciói egészen meddig repítenék, egy 1911-ben feleségének Párizsból írt levél az első tanúbizonyság. Ebben Bartók beavatja Ziegler Mártát nagy tervébe: Észak-Afrikába akar utazni, hogy az arab népzenét kutassa. Ehhez pedig már ott, a francia fővárosban vásárolt egy arab–francia szótárt és egy arab nyelvtankönyvet. Abban az időben azonban nem lehetett egyszerűen Afrikába jutni, így Bartók egészen 1913-ig volt kénytelen várni azzal, hogy megkezdhesse kéthetesre tervezett észak-afrikai gyűjtőútját. És bár egészségügyi okok miatt a vártnál korábban el kellett hagynia a kontinenst, így is több mint 118 fonográfhengerrel (azaz mintegy 5 órányi hangfelvétellel) tért vissza az útról, ami több szempontból úttörő vállalkozás volt.
Bartók Béla régebbi népzenei lejegyzéseit korrigálja, Forrás: oszk.hu
Ő volt ugyanis az első a modern etnomuzikológusok közül, aki az afrikai zenét a helyszínen gyűjtötte, és kutatásainál nem a mások által már korábban rögzített hanganyagokra hagyatkozott. De a kutatási anyag rögzítését tekintve is lenyűgözőt alkotott: „A dallamokat többször és többféle formában rögzítette; a felvételeken kifejezetten érződik az ő igényessége, precizitása, hozzáértése” – nyilatkozta nemrég a gyűjtésről a marokkói gyökerekkel is rendelkező Guessous Mesi. Ezek a különleges felvételek képezik ugyanis a Tiszta forrás című összművészeti előadás alapját, amelyben a Junior Prima díjas énekes-dalszerző a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével, az arab és a magyar zene kapcsolódásán keresztül mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára.
Guessous Mesi és zenésztársai a színpadon, Fotó: Csibi Szilvia
A produkció már csak abból kiindulva is unikális, hogy hiába volt eddig is elérhető Bartók arab gyűjtése, a dalok szövege nem volt lejegyezve, ez pedig ellehetetlenítette azoknak a művészeknek a dolgát, akik ezzel foglalkoztak volna. „Megfejthetetlennek tűnt az anyag. Végül azonban sikerült felkutatnom egy olyan segítséget, aki beszéli azt a Biskra környéki algériai dialektust, amelyen a Bartók által feljegyzett dalokat éneklik, és ez átvágta a »gordiuszi csomót«” – mondta Mesi, aki tíz évvel ezelőtt még épp emiatt nem tudott „hozzányúlni” az anyaghoz. Így, második nekifutásra viszont már sikerrel járt, az eredmény pedig szó szerint magával ragadó lett.
Guessous Mesi, Fotó: Raffay Zsófia
Ezt a széles közönség által sosem hallott, csodás zenét pedig új távlatokba helyezi a tánc. „A fő koncepció a mindent összefűző bartóki életmű és gyűjtés volt, melyből egy igazán unikális és felemelő zenei anyag született” – mondta Velekei László, a Győri Balett igazgatója, koreográfusa, hangsúlyozva, hogy Bartók Béla műveire dolgozni nagy kihívás. „Zeneműveinek nyelvezetét felfejteni és a táncnyelvre – vagy mondhatjuk úgy is, a testre adaptálni – kemény munka, mely mindig meghozza gyümölcsét és a közönség elismerését” – tette hozzá. Azt is elárulta a produkció kapcsán, hogy a táncművészetben rejlő tiszta életigenlés számára a néptáncból fakad, a Mihályi Gábor által vezetett Magyar Állami Népi Együttes energiája pedig jól rezonál együtt a Győri Balett táncosaival. „Jól mutatja ezt az is, hogy a fináléban a két együttes együtt lép a színpadra, s a néptánc adta mozdulatokat a balett is könnyen transzformálja saját nyelvére” – emelte ki Velekei László.
A Magyar Állami Népi Együttes táncosai, Fotó: Csibi Szilvia
Mihályi Gábor érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a darab másik koreográfusa egyenesen úgy fogalmazott, hogy a bartóki „tiszta forrás” eszméje rájuk, a tradícióból inspirálódó alkotókra misztikus erővel hat. „Vonz bennünket az erdő, az átváltozás szakrális tere, ahol mi is szarvasokká válhatunk. A mi szimbolikus erdőnk a színpad. A Tiszta forrás című előadás megvalósulása a Magyar Állami Népi Együttes nagy találkozása egy másik mágikus szarvascsapattal, a Győri Balettel. Hiszem, hogy ennek a különleges, közös munkának az eredménye nemcsak a múltból jövőbe mutató, de felemelő és szomjat oltó is lett” – mondta. Utóbbit illetően senkinek sem lehet kétsége, a produkciót ugyanis – amelynek zenei szövetét Fekete-Kovács Kornél, Gőz László és Pál István Szalonna alkotta meg – nemrég nagy sikerrel mutatták be Dubajban; április 8-án pedig végre a hazai közönség előtt is debütál.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.