A Bartók Tavasz Magazin idén is telis-tele van érdekfeszítő tartalommal: az érdekfeszítő írások mellett izgalmas interjúk és programajánló is várja azokat, akik fellapozzák a kiadványt, akár online a fesztivál honlapján, akár fizikai formátumban. Mi most 5 cikket ajánlunk, amit mindenképp érdemes elolvasni!
Ölelés a túlvilágra – Sara Baras táncos-koreográfus
FotA flamenco műfajában szembeötlő a női alkotó- és előadóművészek térhódítása. Sara Baras, a délnyugat-spanyolországi San Fernandóból származó táncosnő és koreográfus a műfaj élő legendája, akinek előadásaira rendre rekordidő alatt kelnek el a jegyek. Vajon az a nyers őserő a titka, amely minden mozdulatából árad és mágnesként vonzza a szemet? Vagy a bátorság, amellyel a színpadon egymással vegyíti a különböző táncos, zenés és vizuális műfajokat, a fodros szoknyát a testhez simuló nadrággal? Hacsek Zsófia cikkében erről is olvashattok a társulat legújabb produkciója, az Alma (Lélek) április 10-i és 11-i előadása apropóján.
Luciferi dilemmák Richard Strausstól Gyöngyösi Leventéig
Vajon mi az élet értelme? Milyen az univerzum természete? Létezik-e megváltás és örök igazság? Beszélhetünk-e az ember fejlődéséről, vagy csupán egy helyben toporog a civilizáció? Olyan kérdések ezek, amelyek az emberiség történetének kezdete óta foglalkoztatják a gondolkodókat, legyenek azok tudósok, filozófusok, írók vagy zeneszerzők. A Budafoki Dohnányi Zenekar Kételkedés és útkeresés című április 12-i koncertje előtt – amelynek izgalmas műsora éppen ilyen kérdések köré szerveződik – Tóth Endre cikkét ajánljuk.
50 éves a Muzsikás
Fél évszázada indult a magyar táncházmozgalom, és április 10-én a Bartók Tavaszon ugyancsak ötvenéves évfordulóját ünnepli a népzenei újhullám egyik legfontosabb oszlopának számító Muzsikás együttes. Nevüket az eredeti parasztzene művelőitől, a „muzsikásoktól” kölcsönözték, akiktől igyekeztek ellesni a korábban megtanulhatatlannak vélt autentikus játékmódot. Jávorszky Béla Szilárd írása bemutatja, hogyan jutott el a Muzsikás jóvoltából a világ leghíresebb koncerttermeibe a magyar népzene szépsége, híre, ereje.
Zenék és zenés filmek, amiket még nem láttál
A Budapest Ritmót a 2015-ben Budapesten megrendezett WOMEX sikere nyomán alapították, azóta Közép-Európa egyik legjelentősebb világzenei fesztiváljává vált. Ezúttal is olyat kínál, amit máshol nem lehetne egyben megtapasztalni: felfedezésre váró előadókat, frissítő hatású koncertélményeket, egyedi filmprogramot és konferenciát. Április 12. és 15. között Izlandtól Kubáig, a Balkántól Ciprusig, Emilíana Torrinitől a Fanfara Stationön át a Tamikrestig az etnoszíntér legjobb zenekarai és szólistái zökkentenek ki a hétköznapokból. Az egyiptomi Mazaher koncertjével elstartoló eseménysorozathoz Dömötör Endre remek írását ajánljuk kalauznak.
A mesék egy életre felvérteznek bennünket
Elavulhat-e a mesékben rejlő tanulság? Szükség van-e toposzok modernizálására? Mit értenek meg a gyerekek egy százéves történetből, a rég keletkezett népmesékből? Csengery Dániel Holle anyó című gyermekoperájának április 15-i ősbemutatója kapcsán három kortárs meseíró segítségével vitattuk meg e fontos kérdéseket: Dániel Andrással, Fenyvesi Orsolyával és Harcos Bálinttal a klasszikus mesék örök érvényű mondanivalójáról beszélgetett Borbély Zsuzsa.
Fotók: Gálos András, Müpa
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
